Cadmus fordítás Cadmus
Internet sejkség

2017. 06. 30.

Iszlám és zene?

2017. 06. 30.

Nagyjából a kalifátus végzete óta (1924) és a Szaúd Arábia létrejötte és általuk a szent városok bekebeléze óta (1932), a főként az amerikaiakkal való olajüzletek lévén meggazdagodó és világszerte mecseteket nyitó Öbölből jön a muszlimok szinte legfőbb szellemi irányítása.

Ebből kifolyólag az Öböl-mentiek vallási irányzata, nézetei és kultúrája kezdett a muszlimok szemében a vallásossággal összefonódni, átvéve a vallásosság élének helyét a régi szúfi dervisrendektől.

Egyike az Öbölből eredő tanításoknak, miszerint a zenehallgatás tiltott. Ezt hadíszokra, és ebből kifolyólag kettő Korán idézet megmagyarázára alapozzák, és terjesztik a muszlimok között. Olyan fatwák, vallásügyi nyilatkozatok keletkeznek, miszerint minden zenei hangszer tilalmasnak és ördöginek számít, egyesek szerint egyedül a daff képez kivételt, ami egy dobfajta (később lesz róla szó).

A zene -mint tudjuk- hangulatteremtő és gondolat befolyásoló szórakozás. Az addig rendben van, hogy emiatt minden erkölcstelenségről szóló zenei műfaj (pl. paráználkodás, drogozás, alkoholizálás) tiltott, ahogyan a Próféta (béke legyen reá) is megtiltotta az ilyen tematikájú zenét, amely az Ő idejében is a borról és a paráznaságról szólt. A hadíszok erről szólnak.

De ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy az iszlám civilizációkban végig jelen volt a zene tiszta tematikával probléma nélkül. A szahábák között Haszán bin Thabit példának egy költő volt, az ünnepek alkalmával a Próféta (béke reá) énekeslányokat hallgatott, a Próféta (béke reá) Medinába érkezésekor az elhiresült “tela el bedr ‘aleyna” kezdetű dalt énekelték, esküvők alkalmával is a daff nevű hangszert használták. És mégis mi különbség lenne a daff, az egyéb hangszerek és a természetben is megfigyelhető zene között?

A muszlimok aranykorában, az Abbászida-majd Oszmán kalifátusban a zene elterjedt volt, valamint a különböző szultanátusokban is. A meggazdagodás hatására a világi kísértésektől az aszkétizmusba menekülő szúfizmus a zenét felhasználta az istenemlegető “zikr” ceremóniáikon is, ahol tehát afféle Istenhez közelítő eszközként funkcionált. A vallási tematikájú zene máig is pozitív hatással bír az emberekre.

A muszlimok (és főképpen a szúfik) között létező vallási tematikájú műfajok az ilahi, nasheed, naat, muraqaba (meditáció) zenéje stb.

Az új vallási irányzat kelet-Arábiából, a szelefizmus, mely magára mint a szunnita Iszlám megreformálójára tekint, erőt adott a zene teljes tilalmára szóló véleménynek az utóbbi évszázadban.

Én viszont az Iszlám történelmére tekintvén a kezdetektől fogva, kétségbe vonom ezen állításuk igazát.

Szerző: Egy Muszlim Gondolatai Facebook-oldal

Orientalista.hu

Megosztom:

, , , , , ,




Back to Top ↑