Közel-keleti békéért imádkoztak a Fekete Názáreti kegyszobor búcsúünnepén
2020. 01. 12.
Január 10-én hajnalban kezdődött a körmenet, amelyen a híres fekete kereszttel ábrázolt Krisztus szobrot átviszik a quiapói bazilikába. A hagyomány 1606 óta nagy tiszteletnek örvend a Fülöp-szigeteken, ahol évről évre hívek milliói vesznek részt a búcsún. Tagle bíboros imákat kért a Közel-Kelet népei számára, hogy helyreálljon a béke és biztonság.
Hosszú emberfolyam hömpölygött végig Manila utcáin: fiatalok, idősek, családok vonultak énekelve, imádkozva a körmenetben. Aki csak tudott, igyekezett a kegyszobor közelébe kerülni, megérinteni a Fekete Názáretit, amely csodálatos módon megmenekült a tűztől, miközben a XVII. században egy hajón próbálták Mexikóból átszállítani.
A szenvedő Názáretivel azonosulnak a nélkülöző fülöp-szigetekiek
Sebastiano D’Ambra atya, a Pápai Missziós Művek Intézetének misszionáriusa negyven éve szolgál Mindanao szigetén. 1984-ben itt hozta létre a Silsilah-nevű mozgalmat a keresztény-iszlám párbeszéd elősegítésére. Amint azt a Vatikáni Rádiónak elmondta, a kegyszobor búcsúján muzulmánok és más vallások hívei is részt vesznek tisztelettel, teljes összhangban. A szenvedő Názáretivel ugyanakkor azok a fülöp-szigetekiek azonosulnak, akiknek a szegénység és a mindennapos szenvedés nehezíti az életét. A körmenet különböző állomásokon vezeti a híveket több, mint 6 km hosszan, és lehetőséget nyújt a gyónásra, illetve az áldás vételére.
Imakilenced és körmenet, a szobor története
Minden évben megtartják a kegyszobor búcsúját, amikor körmenetben átviszik a Tolentinói Szent Miklós templomból a quiapói bazilikába. Az esemény a december 31-e és január 9-e között tartott imakilenced záró mozzanata, amelyen hívek millió vesznek részt, kegyelmekért vagy csodáért fohászkodva. A „Fekete Názáreti” körmenete az ország legfontosabb vallási eseménye. A szobor, amely életnagyságban ábrázolja a kereszt súlya alatt görnyedő Jézust, a XVII. századból származik, amikor a Fülöp-szigetek Spanyolország uralma alatt élt. 1607-ben egy spanyol Ágoston-rendi szerzetes hozta el Manilába egy Mexikóból érkező hajón. A hagyomány szerint a hajó útközben kigyulladt, de Krisztus szobra csodás módon megmenekült a tűzvészben. Annak ellenére, hogy színe feketére változott, Manila lakossága úgy döntött, hogy megőrzi a kegyszobrot és lerója előtte tiszteletét. 1650-ben, X. Ince pápasága idején a Szentszék jóváhagyta a tiszteletet és megalapította a Názáreti Jézus Konfraternitását (Cofradía de Nuestro Santo Jesús Nazareno). VII. Piusz pápa pedig 1880-ban teljes búcsút engedélyezett mindazoknak, akik „ájtatosan imádkoznak” a Fekete Nazarénushoz. Az évszázadok során a Krisztus szobor a Fülöp-szigeteki nép egyik jelképévé vált és csodás erőt tulajdonítanak neki.
Tisztelete a mai napig töretlen
D’Ambra atya megerősítette, hogy a kegyszobor tisztelete töretlen a mai napig, sőt talán a legnagyobb tömegeket megmozgató többmilliós körmenetről van szó világszinten. Ez természetesen nagy biztonsági készültséget is igényel, ugyanakkor beszédes, hogy eddig még nem történtek balesetek, csak a szokásos rosszullétek, lábsérülések (mivel sokan mezítláb mennek), amelyek az ilyen volumenű tömegrendezvényekkor előfordulnak. Hiába a mai modern kor, a fülöp-szigetekiek szívében tovább él ez a kultusz. Sokan fogadalmat, ígéretet tesznek valamire és kegyelmekben részesülnek. Képesek a nagy melegben, tűző napon sorban állni, hogy megérintsék, megcsókolják a Fekete Názáretit, imát mondjanak. Sokan csodás imameghallgatásokról beszélnek…
Imádkoztak Közel-Kelet békéjéért
Tagle bíboros idén arra kérte a fülöp-szigetekieket, hogy imádkozzanak a közel-keleti békéért, és az ott élők biztonságáért. A Keresztelő Szent János-templomban bemutatott szentmisén a főpásztor, akit Ferenc pápa a közelmúltban nevezett ki a Népek Evangelizálása Kongregáció prefektusává, így fohászkodott: „Aggódunk a világunk egyes részein zajló történések miatt. Fennáll a veszély, hogy az erőszak nyílt konfliktusba torkollik. Imádkozzunk közel-keleti szomszédaink biztonságáért, hogy a pusztítás és a bosszú vágya eltűnjön”. A bíboros emlékeztetett rá, hogy sok fülöp-szigeteki él és dolgozik a Közel-Keleten.
Hazarendelték az Irakban és Iránban dolgozókat
Eközben a kormány elrendelte az Irakban és Iránban dolgozó fülöp-szigetekiek kötelező evakuálását, az amerikai-iráni feszültség miatt. A munkaügyi minisztérium adatai szerint közel 2200 fülöp-szigeteki dolgozik Irakban, míg 1180-an élnek Iránban, köztük fülöp-szigeteki nők iráni férfiak feleségeként. Összesen több, mint 2 millió 1 százezer fülöp-szigeteki dolgozik a Közel-Keleten.
Vaticanews
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
A gázai keresztények keresztutat járnak →
Keresztény milíciát támadtak a törökök Szíriában →
