Keresztények

2017. 12. 27.

Leégett templomokban ünnepelnek a közel-keleti keresztények



Három év távollét után újra szülőföldjükön, otthonaikban ünnepelhetik a karácsonyt a Ninive-síkság falvainak iraki keresztényei. Az Iszlám Állam terrorszervezet még 2014 tavaszán tört be a térségbe, és ultimátumot adott a kisebbségnek: a menekülés és a halál közül választhatnak.

 Három év alatt több mint százötvenezer keresztényt űzött el szülőföldjéről az Iszlám Állam népirtó területfoglalásával. Irakban mindössze negyedmillió keresztény maradt, idén decemberben viszont visszatért otthonába az elmenekült kisebbség harmada, akiket városaik, házaik és templomaik romjai fogadott.

Az egyik ilyen település Karakos városa, ahol idén karácsonykor nem csupán Krisztus születését ünneplik, hanem az iraki kereszténység  Iszlám Állam utáni újjászületését is. A kis város lakói mindenüket hátrahagyták, hogy megtarthassák a hitüket, a helyreállítás azonban lassabban halad a vártnál. Először a házakat kell rendbe hozni, majd a mezőgazdasági eszközöket és az állattartományt kell pótolni. A városban még mindig nincs ivóvízellátás, a családok generátorokkal jutnak áramhoz. Egy lerombolt otthon újjáépítése egy- és tizenötmillió forintnyi költséggel jár, a pénzt azonban szinte senki nem tudja önállóan előteremteni, hiszen az Iszlám Állam elől elmenekült lakók vagy hátrahagyták vagyonukat, vagy felélték megtakarításaikat a többéves távollét alatt.

Különleges karácsony az idei

Az egyik legjelentősebb angol nyelvű katolikus internetes oldal, a National Catholic Register a káldeai katolikus egyház szerzetes papjával, Salar Kajo atyával készített riportot, aki a dzsihadisták megszállása alatt is Teleskofban maradt. Az atya elmesélte, hogy az otthonukba visszatért keresztények apránként építik újra házaikat és életüket. Újból felszentelték és kinyitották az Iszlám Állam által súlyosan megrongált Szent György-templomot, hogy karácsonykor mindenki betérhessen. A fiatalok még betlehemi jászolt is építettek, és egy hatalmas karácsonyfát is felállítottak.

„Úgy érezzük, hogy ez a karácsony nagyon különleges a számunkra, mivel három évet a falvainkból kiűzve töltöttünk” – mondta, a karácsonyt a szellemi szolidaritás ünnepének is nevezve. A legnagyobb ajándék az lenne, ha a keresztény közösségek a világ különböző részeiről mind összefognának, és segítenének újjáépíteni a falvakat, és támogatni a békét a térségben – tette hozzá.

Újjászületés a kereszténység bölcsőjében

A keresztény közösség főként az újjáépítési munkálatok terén szorul külső segítségre, de ez nem csak az otthonokra vonatkozik: az egyházi tulajdonú épületeket, az iskolákat és a kórházakat is támogatásokból terveznek helyrehozni. A ninivei újjáépítési bizottság becslései szerint egy 60 millió dolláros összegre lesz szükségük a régió dzsihadisták által lerombolt 13 ezer házának felépítésére vagy javítására. A munkálatok sikere az Erbilből elmenekült kilencven kereszténynek is reményt adhat a visszatéréshez.

Mivel a házak prioritást élveznek, a legtöbb templom javítására még várni kell. Idén karácsonykor ezért kitörött ablakú, leégett templomokban, téli fagyban ünneplik a karácsonyt. A közösség reményei szerint a templomokat húsvétra újítják majd fel, de a kiégett templomokban tartott miséknek külön üzenete van: az élet a halál után kezdődik.

Remény az Iszlám Állam után

Az iraki keresztények a karácsonyi ünnepségeket kilencnapos böjt után kezdik, az éjféli mise után. A liturgiát utcai táncolás követi, majd az ajándékok átadása következik. Egykoron, mikor megtehették, még tűzijátékot is tartottak. A karácsonyi ünnepségek másnap is folytatódnak, ekkor a hívők a temetőbe indulnak, ahol szeretteiket és családtagjaikat látogatják meg, így emlékezvén az ősi keresztény örökségükre és a feltámadásra. Ezek a sírok azok, amelyek számos családot a leigázott településeken tartanak, mivel nem szeretnének megválni szeretteik csontjaitól. A közösség elmondása szerint visszatérésükkel az egész világnak szeretnének üzenni: visszatértek, itt maradnak a földjükön, és segítenek abban, hogy kereszténység tovább éljen Irakban.

Segítség nélkül örökre elhagyhatják a városaikat

A visszaköltözés hosszú távú sikere a gazdasági fejlődéstől függ, de mindez mit sem ér, ha először nem teremtik meg a biztonsági alapokat. Több ezer család várja, hogy visszatérhessen Libanonból, Törökországból és Jordániából, de sokan nem hiszik el, hogy nem eshet bántódásuk. Moszulba, Irak második legnagyobb városába sok keresztény azért nem mer visszatérni, mert attól tartanak, hogy az Iszlám Állam volt katonái még mindig a városban rejtőznek, csak elvegyültek a lakók között.

Michel Constantin, a katolikus közel-keleti szövetség bejrúti regionális igazgatója szerint kritikus pillanathoz érkeztek: ha nem érkezik hamarosan pénz a családokhoz, nem tudják újjáépíteni házaikat, és a megélhetésüket sem tudják biztosítani, a bizonytalan jövőtől tartva örökre elhagyhatják otthonaikat és a térséget. A szövetség télre sapkákat, kabátokat és téli csizmákat küld a keresztény gyerekeknek és családjaiknak, és a helyi kórház működését is újraindítják.

Karakosba csak az itt élő családok harmada tért vissza, így a város egykori lakosságának a száma tízezer főre zsugorodott. Az agrárgazdaság munkálatait az alapoktól kell újrakezdeni, mivel az Iszlám Állam nem csupán az állatokat ölte le, hanem az összes felszerelést is megsemmisítette. A mezőket is át kell kutatni, mert a terrorszervezet az elmúlt években aknákat rejtett olyan helyszínekre, ahol még nagyobb kárt tudtak vele okozni. Az újjáépítés, a mindennapok megszervezése, az aknamentesítés belátható költségei az euromilliós magasságokban mozog. Európából és az Egyesült Államokból is rengeteg segítséget kaptak már idén.

Kiégett templomok, ledöntött Krisztus-szobor

Az Iszlám Állam üzenete egyértelmű volt: ha a keresztény vagy, fizess, tagadd meg hitedet. Ha pedig nem teszed, akkor fuss, vagy pedig meghalsz. Májusban különleges magyar küldöttség járt Irakban, arra keresvén a választ, hogy hogyan tudnak új életet kezdeni az emberek a lerombolt területeken. A magyar küldöttség olyan helyekre is eljutott, ahová csak nagyon kevesen tudnak bemenni. A közmédia stábja is elkísérte őket, Böjte Csaba pedig a karakosi székesegyházban magyarul tartott igehirdetést az iraki keresztényeknek. Bár a hívők nem értették a szavait, az igehirdetés így is elementáris erővel hatott.

Orientalista.hu – Hirado.hu

, , , , , , , , , ,






Back to Top ↑