Cadmus fordítás Cadmus
Lapszemle

2017. 02. 26.

Lehet, hogy Szaúd-Arábia nem is olyan gazdag ország?

2017. 02. 26.

A kőolaj utáni világra történő felkészülés egyik kulcsmozzanata Szaúd-Arábiában az állami olajvállalat egy kis részének privatizálása lesz – ha azonban tényleg durván elszámolták a társaság értékét, az komoly kérdések elé állíthatja a világ egyik leggazdagabb országát. A tervezett vagyonalapból biztosítanák a túlélést – de mi lesz, ha az a vagyonalap nem is lesz olyan vastag?

Biztos hogy ér ez 584 billió forintot?

Ahogy arról korábban a Privátbankár.hu-n is beszámoltunk: Szaúd-Arábia azt tervezi, hogy állami olajvállalatából, mely elvileg a világ legértékesebb cége, egy kis szeletet tőzsdére visz. A korábbi becslések mintegy 2 ezer milliárd dollárra teszik a cég értékét – ha így jobban esik elképzelni, ez 584 282 milliárd forintnak megfelelő összeg. Simán kijönne belőle két Apple és a Google anyacége, az Alphabet is.

Hacsak nincs valami gond a számokkal. A Bloombergnek nyilatkozó iparági elemzők ugyanis legfeljebb ennek az összegnek a felére, vagy akár csak az ötödére teszik a cég értékét. A különbség számottevő: ez azt jelenti, hogy ha Szaúd-Arábia a terveknek megfelelően a mamutvállalat 5 százalékát privatizálja, akkor az ügyletből beérkező bevétel a tervezett 100 milliárd dollárnak csak a töredéke lesz majd.

A lap a Wood Mackenzie értékelését idézi, amely egy befektetői magántalálkozón hangzott el a lap forrásai szerint: 400 milliárd dollárra teszik az Aramco értékét, ami lényegesen elmarad az eddigi 2000 milliárdos értékeléstől.

Ebből alapoznának a kőolaj utáni életre

Az elemzőcég nem erősítette meg az értesülést, ahogy az Aramco is úgy nyilatkozott, pletykákra és spekulációkre nem kívánnak reagálni. Egy olyan, példátlanul nagy állami vállalat értékét persze nem könnyű megbecsülni, amely sosem adott ki nyilvános pénzügyi jelentéseket és a tőzsdei beveztetés előtt még akár egy adócsökkentéssel is megtolhatják a szekerét, de az értékelésben megjelenő különbségek megnehezíthetik Szaúd-Arábia felkészülését a kőolaj utáni világra.

A tervek szerint ugyanis egy sikeres tőzsdei bevezetés után az állam a beérkező forrásokat egy szuverén vagyonalap létrehozására fordítaná, ami a tervek szerint elég jövedelmet biztosítana ahhoz, hogy 2030-ra rendben legyen az állam finanszírozása. A várakozások szerint valamikor ekkortájt kezd majd csökkenni az olaj iránti kereslet, ahogy az alternatív energiahordozók és az elektromos autók egyre inkább előretörnek – ami a Közel-Kelet gazdaságait komoly kihívások elé állítja majd.

Hogy jött ki egyáltalán a 2000 milliárd dollár?

Az eredeti, 2000 milliárd dolláros becslés egyébként Mohamed bin Szalman helyettes koronahercegtől származik.Két tényező okoz kétséget ezzel kapcsolatban szakértők szerint. Az egyik az, hogy meglehetősen egyszerű számításokon alapulhat: Szaúd-Arábai 261 milliárd hordós tartalékát megszorozták 8 dollárral, ami a jellemző értékelési ára a kőolajtartalékok hordójának. Ezt a számítási módot más nagy olajcégek ismert értéke sem támasztja alá. A másik gond a szaúdi 2 ezer milliárdos értékeléssel az, hogy a központosított adó- és osztalékpolitika megnehezíti a tisztánlátást. Az Aramco mint állami cég bevételei után jelentős díjakat és adókat fizet be a költségvetésbe – ez viszont nem teszi túl vonzóvá az üzleti modellt a külföldi befektetők számára.

Ki akar az állam tulajdonostársa lenni?

A befektetők ráadásul hajlamosak némi diszkontot megkövetelni az állami vállalatok árazásánál – túl sok esetben lengi például őket körül korrupció, ami a brazil Pteroleo Brasileiro árfolyamát például tavaly 16 éves mélypontra küldte. Az orosz Rosznyeft pedig az Oroszországot érő szankciók miatt szenvedi meg azt, hogy az állam a tulajdonosa.

Mi van még az olajon kívül?

Szaúd-Arábia a következő hetekben 30-50 milliárd dolláros megújuló energiaforrás-fejlesztési programot indít útjára, és egyre nagyobb szerepet szánnak az atomenergiának is – ami olajat megtermelnek, igyekeznek inkább eladni, nem pedig felhasználni.

Privátbankár

Megosztom:

, ,




Back to Top ↑