Libanonban a Hezbollah szövetségese elvesztette parlamenti többségét
2022. 05. 16.
Libanonban a Hezbollah szövetségese elvesztette parlamenti többségét Elvesztette parlamenti többségét a Hezbollah jelentős szövetségese a hét végi választások nyomán, és vereséget szenvedett több, a síita mozgalom támogatta induló is – jelentette kedden az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió a libanoni belügyi tárcára hivatkozva.
A vasárnapi parlamenti választás hivatalos eredményei szerint a Hezbollah szövetségesei nem tudták megszerezni a 128 tagú törvényhozásban a többséghez szükséges 65 mandátumot.
Visszaesett az eddig legnagyobbnak számító keresztény párt, a síita mozgalommal szövetséges Szabad Hazafias Mozgalom támogatottsága: a párt 18 mandátumot szerzett, míg ellenfele, az ugyancsak keresztény, ám Washington és Rijád támogatta Libanoni Erők 20-at.
A Hezbollah két másik jelöltje, a drúz Talal Arszlán és a szunnita Feiszal Karáme pedig független jelöltekkel szemben maradt alul.
Összesen 16, a fennálló politikai struktúrát ellenző jelölt jutott be a törvényhozásba, ők a kampányukban azt ígérték, hogy felelősségre vonják az 1975-től 1990-ig tartó polgárháborút szerintük kirobbantó politikusokat.
Az al-Arabíja szaúdi székhelyű hírcsatorna azt közölte, hogy a legalacsonyabb választási részvételt Libanon szunniták lakta térségeiből jelentették.
“Kijelenthetjük, hogy a libanoni nép megbüntette a kormányzó pártokat, s velünk lépett szövetségre, mert új kezdetet akar” – fogalmazott újságíróknak a Libanoni Erők szóvivője, Marc Szaad.
A párt vezetője, Szamír Zsazsa – aki egyúttal a Hezbollah ellenfele is -, leszögezte: az országnak “radikális változásokra” van szüksége.
A helyi sajtó szerint vasárnap a két mozgalom támogatói az ország több pontján összecsaptak egymással.
Mandátumhoz jutott emellett legalább öt reformpárti jelölt, akinek fő kampányígéretük – a gazdasági reformok mellett – a polgárháborút kirobbantó politikusok felelősségre vonása volt. Egyikőjük, az ortodox keresztény Elias Zsrádi a Hezbollah bázisának tartott Dél-Libanon térségében aratott győzelmet.
Libanonon 2019-ben tömeges tüntetéshullám söpört végig, a romló életkörülmények és a korruptnak tartott uralkodó elittel szembeni felháborodás miatt.
Az ENSZ jelentése szerint a szegénység drasztikusan nőtt az elmúlt évben, és jelenleg a lakosság 74 százalékát érinti. A libanoni font értékének 95 százalékát elvesztette.
Legutóbb 2018. május 6-án rendeztek parlamenti választásokat, kilenc év után először. A 128 fős törvényhozásban a Hezbollah és szövetségesei – köztük a Nabih Berri házelnök vezette Amal Mozgalom, valamint a Michel Aun elnök alapította keresztény Szabad Hazafias Mozgalom – a mandátumok több mint felét szerezték meg.
António Guterres ENSZ-főtitkár hétfő este felszólította Bejrútot, hogy tegyen meg mindent az új kormány sokszínűvé tételéért.
Az országban a polgárháborút követően olyan politikai rendszert alakítottak ki, amelyben megosztják a hatalmat a vallási közösségek között.
A libanoni elnök keresztény maronita, a miniszterelnök szunnita muzulmán, a parlamenti elnök pedig síita muzulmán egy 1943 óta fennálló íratlan egyezmény értelmében, amely egyensúlyt teremt a több felekezetű államban.
MTI
Libanoni harcosok száz rakétát lőttek ki Izraelre →
Izraeli felderítő drónt lőtt le a Hezbollah Libanon felett →
Libanoni várost bombázott Izrael →
