Menekültügy

2017. 08. 25.

Líbia ismét az unió segítségét kéri



Európa nagyobb biztonsági kockázatokra számíthat a migránsok közé vegyülő lehetséges terroristák miatt – figyelmeztetett egy lapinterjúban Fajez Al-Szarrádzs lí­biai kormányfő, aki egy, az észak-afrikai ország déli határait védő elektromos kerítés megépítéséhez kérte az Európai Unió segítségét.
Sürgős segítséget vár Líbia az Európai Uniótól a földközi-tengeri menekülthullám feltartóztatásában – hangoztatta ismét az észak-afrikai ország nemzetközileg elismert egységkormányának miniszterelnöke a The Times című brit lapnak. Fájez esz-Szarrádzs a tegnap megjelent interjúban bírálta az Európai Unió részéről a migrációs válságra adott választ, amely szerinte nem felelt meg a kihívásoknak, amelyekkel Líbia szembesül. Az észak-afrikai országban évek óta tartó harcok tönkretették a gazdaságot, biztonsági vákuumhoz vezettek, a kormány pedig képtelen kezelni a válságot. Migránsok százezrei léptek be illegálisan az országba, hogy azon keresztülutazva, majd a tengeren át Olaszországba jussanak – emlékeztetett a The Times.

Fájez esz-Szarrádzs a lapnak kijelentette, az érkezők növekvő száma miatt nem tudják már úgy kordában tartani az illegális migrációt, mint korábban. – Korlátozottak az anyagi, a logisztikai és a biztonsági forrásaink – magyarázta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Európa nagyobb biztonsági kockázatokra számíthat a migránsok közé vegyülő lehetséges terroristák miatt.

– Miután Európába érnek, a migránsok szabadon mozoghatnak. Ha ne adj’ isten, terroristák is vannak közöttük, egy esetleges incidens az egész EU-ra hatással lesz – idézte a líbiai miniszterelnököt a távirati iroda.

Szerinte az Európai Uniónak segítséget kellene nyújtania Líbiának egy elektromos kerítés megépítésében az afrikai ország déli határain. A politikus sürgette továbbá, hogy oldják fel az ENSZ által Tripoli ellen hozott fegyverembargót. Ennek megszűnése után fel lehetne fegyverezni a líbiai parti őrséget az embercsempészek ellen. Fájez esz-Szarrádzs szerint nyomást kell gyakorolni a migránsok származási országára, hogy vegyék őket vissza. Hangsúlyozta azt is, hogy a líbiai szükségtáborok humanitárius segítségre szorulnak. A miniszterelnök emellett közölte, elutasítja a migránsok tartós letelepítését országában, és hangoztatta, hogy nem tudnak nagy táborokat fenntartani. Hangsúlyozta, az Európai Uniónak még nagyobb nyomást kellene gyakorolnia a Líbiával szomszédos és más afrikai országokra is az ellenőrizhetetlen áradat feltartóztatása érdekében.

– Véget akarunk vetni ennek a humanitárius válságnak

– jelentette ki.

Fájez esz-Szarrádzs Brüsszel szemére vetette azt is, hogy hazájának és Olaszországnak egyedül kell megbirkóznia a helyzettel. Idén nyáron – az összehangolt uniós segítség ellenére – Rómának és Tripolinak azonban sikerült mérsékelni a Földközi-tenger középső folyosóján áramló menekülteket.

Először Olaszország korlátozta nagymértékben a migránsokat az olasz kikötőkbe szállító nem kormányzati szervezetek (NGO) tevékenységét egy magatartási kódexszel, amelynek értelmében segélyszervezetek hajói nem léphetnek be Líbia felségvizeire semmilyen módon, még fényekkel sem jelezhetnek a tengeren haladó hajóknak, és folyamatosan nyomon követhetőnek kell lenniük. Ezt követően a tripoli kormány módosította az ország hatáskörébe tartozó tengeri mentési övezet határait, azaz az úgynevezett Sar-zónát, ezzel pedig lénye­gében kitiltotta az NGO-k mentőhajóit az ország felségvizeiről. Jóllehet, az intézkedések következményeként egyre több, Afrikából útnak induló migráns választja Spanyolországot úti célként – Olaszország helyett.

Szemléletbeli különbségek

XVI. Benedek nyugalmazott pápának a migráció és a menekültek kérdéséről megfogalmazott korábbi gondolatait elevenítette fel az Il Giornale című olasz napilap azt követően, hogy Ferenc pápa a héten az illegálisan bevándorolni próbálók befogadására buzdított, akár a nemzetbiztonság rovására is. Joseph Ratzinger emeritus egyházfő 2013-ban nyilvánosságra hozott üzenete szerint ugyanis az embereknek nem csupán az emigrációhoz való jogot kell biztosítani, hanem azt a jogot is, hogy ne kelljen emigrálniuk. XVI. Benedek – aki maga is teljes mellszélességgel védelmezi a migránsokat és azok alapvető jogait – erőteljes hangsúlyt helyezett az ellenőrizetlen migráció negatív hatásaira is, például arra, hogy a migránsok kiszolgáltatottá válnak az emberkereskedőknek.

Orientalista.hu – Magyar Idők, MTI

Címkék: , , , , ,






Back to Top ↑