Cadmus fordítás Cadmus
  • Húszik válaszcsapásai a Vörös-tengeren

  • Szíriai konfliktus

  • Palesztin – izraeli konfliktus

  • Legolvasottabb híreink

    • No results available
  • Keresztényüldözés a Közel-Keleten

  • Afganisztáni háború

  • Tajvani konfliktus

  • Örmény-azeri konfliktus

  • Időjárás

Geopolitika

2019. 01. 30.

Líbiában találkozik Egyiptom és Európa közös érdeke

2019. 01. 30.

Bírálói sokszor vetik azt Abdel-Fattáh Al-Sisi szemére, hogy elnökségét kettősség jellemzi: politikai beszédeiben rendszerint mérsékelt hangot üt meg, míg a valóságban keményvonalas vezető, aki kíméletlenül leszámol az ellenszegülőkkel.

Ennek tudatában érkezett Kairóba Emmanuel Macron is, felróva egyiptomi kollégájának az emberi jogok lesújtó helyzetét. A francia elnök mégis fontos szövetségest lát benne, esz-Szíszi ugyanis a terrorellenes harc messze legelkötelezettebb híve a térségben, és Líbia stabilizálásában is kulcsszerepe lehet.

Pontosan nyolc év telt el azóta, hogy – az arab tavasz egyik állomásaként – tüntetések kezdődtek az 1981 óta hatalmon lévő Hoszni Mubarak rendszere ellen: a több száz halálos áldozattal járó megmozdulások Mubarak lemondásával, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélésével, illetve a 2012-ben megtartott elnökválasztáson Mohamed Murszi és a mögötte álló – a Muzulmán Testvériségből alakult – párt hatalomra kerülésével végződött.

Egyiptom azonban nem lelt nyugalomra, folytatódtak a végeláthatatlan zavargások, míg – egy év elteltével – a katonai erők eltávolították a hatalomból Murszit, a 2014-es elnökválasztáson pedig Abdel-Fattáh Al-Sisi volt hadseregparancsnok nyert. Esz-Szíszi kemény kézzel látott hozzá az egyiptomi államszervezet újjáépítéséhez, méghozzá sikerrel, 2016-ra ugyanis sikerült stabilizálni a kormányzatot, elkezdődött a gazdaság élénkülése, az elnök pedig kíméletlen harcot folytat a Sínai-félszigeten tevékenykedő iszlamistákkal szemben.

Al-Sisi a kormányzat bírálóit sem kímélte: ahogyan a kairói látogatáson tartózkodó Emmanuel Macron fogalmazott: az egyiptomi értelmiség és az országban működő civil szervezetek szigorúbbnak tartják a jelenlegi intézkedéseket, mint a Mubarak-rendszer alatt. A francia elnök éles kritikája visszhangozza a nyugati országok vezetőinek gyakran hangoztatott aggodalmát – ez azonban csupán az egyik szempont, ami alapján megítélhető esz-Szíszi elnöksége.

Ennél sokkal fontosabb az egyiptomi elnök kíméletlen fellépése az Iszlám Állam és más – a régió stabilitását és a Nyugat érdekeit veszélyeztető – iszlamista csoportok ellen. Kairónak ugyanis sikerült magát sikeresen pozicionálnia a terrorellenes harc egyik térségbeli szószólójaként, és bár vannak nézeteltérések annak megítélésében, kit tekint Egyiptom terrorcsoportnak, az eredmények magukért beszélnek.

A Gallup Global Law and Order 2018-as riportja szerint 135 ország közül – az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot is maga mögé utasítva – a 16. legbiztonságosabb ország lett, a BBC-nek nyilatkozó szakértő szerint pedig az adatok azt mutatják, hogy az egyiptomiak elkezdtek megbízni a hatóságokban. Ez gyakorlatilag a Sinai Operation névre hallgató, a terrorizmus teljes felszámolását célul kitűző műveletet jelenti, amely több ezer terroristát „hatástalanított” az elmúlt években – nagy szívességet téve ezzel Európának, a stabil helyzet ugyanis nem eredményez menekülthullámot.

Nem úgy, mint a szomszédos Líbiában, ami Kairónak is sok fejtörést okoz, Al-Sisi azonban buzgón támogatja a nagy befolyású, a széttöredezett ország keleti felét irányító Halifa Haftar tábornokot hírszerzési és katonai segítségnyújtással, elejét véve annak, hogy Egyiptomba is átszivárogjon az instabilitás. Macron és Al-Sisi kétoldalú találkozóján tehát nem véletlen, hogy – az emberi jogok védelmére irányuló kötelező körökön túl – nagy szerep jutott a líbiai helyzet rendezésének is, de a két elnök több mint harminc, több száz millió dollár értékű kétoldalú szerződést is aláírt.

Magyar Idők – Tóth Loretta

Megosztom:

, , , , , , , ,




Back to Top ↑