Lapszemle

2019. 05. 07.

Magyar reformátusok jártak Szíriában (képek)

„Nem tudjuk újjáépíteni Szíriát, ahhoz nincs elég erőnk, de közvetlenül támogatjuk a helyi keresztyén közösségek szolgálatát, mert náluk mások is otthonra találnak” – március végén népes magyar református küldöttség látogatta meg a libanoni és szíriai református gyülekezeteket, együttműködési megállapodásokat írtak alá vezetőikkel. Az utazás résztvevőit a Közel-Keleten látottakról, a helyi keresztyének helyzetéről, valamint az együttműködés jelentőségéről és további lehetőségeiről kérdeztük.

„Egy virágzó országot tesz a földdel egyenlővé, több ezer éves, egymásra épülő kultúrák látható emlékeit pusztítja el, és az évszázadok során megteremtett, gondosan karbantartott vallási és etnikai egyensúlyt is veszélyezteti” – mondja Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök a nyolc éve tartó szíriai polgárháborúról. Tizenegy millió menekült, félmillió áldozat, falvak és városok romokban, viszont akik maradtak vagy visszatértek, azok „megrendítő erővel, csodálatra méltó módon keresik az új élet lehetőségét a romok fölött” – osztja meg tapasztalatait a Zsinat lelkészi elnöke.

Megőrizni a reményt a Közel-Keleten
Együttműködési megállapodást kötött a Magyarországi Református Egyház a közel-keleti örmény és arab nyelvű református közösségekkel.

Kelet és nyugat találkozik bennünk

„Nem tudjuk újjáépíteni Szíriát, ahhoz nincs elég erőnk, de közvetlenül támogatjuk a helyi keresztyén közösségek szolgálatát, mert náluk mások is otthonra találnak” – teszi hozzá Ódor Balázs külügyi irodavezető. Egyházunk figyelme a 2010-es évek első felében, a polgárháború kirobbanása után fordult a térség felé azzal a szándékkal, hogy a Református Egyházak Világközösségében (REV) erősnek számító magyar közösség segítse a keresztyénként és protestánsként a Közel-keleten kétszeresen is kisebbségben élő presbiteriánusokat.

2016-ban jutottunk el az első személyes találkozásig, svájci és német partnereink segítségével. Innentől nagyon gyorsan épültek ki a kapcsolatok, „egyrészt, mert Isten mindig adott újabb lehetőséget a találkozásra, másrészt mert pillanatok alatt kialakult közöttünk a bizalom”. Az irodavezető a közös evangéliumi alap mellett ezt az örmény és szír népnek a magyarokéhoz hasonló mentalitásával és történelmi tapasztalataival magyarázza: „Mind ismerjük az elnyomást, az elszigeteltséget és a meg nem értettség érzését. Azt is mondhatnánk, hogy mi vagyunk a nyugat keletje, ők pedig a kelet nyugatja.”

A szíriai keresztyénség már kétezer éve, az első pünkösd óta létezik: a helyi keleti egyházak mellett a római katolikusok és a különböző ortodox közösségek is jelen vannak a ma muszlim többségű országokban. Ebbe a vallási sokszínűségbe érkeztek meg a 19. századi ébredési mozgalom angolszász presbiteriánus misszionáriusai. Számukra négyszáz évig tartott a török hódoltság, majd az első világháború után a nyugati nagyhatalmak megállapodásának következtében leválasztották Libanont Szíriáról, így lehetséges, hogy egyházaik (a mienkhez hasonlóan) átnyúlnak az országhatárokon.

.

Láthatóvá tettük a közösséget

Az elmúlt három év a személyes kapcsolatok elmélyítésével, első kézből történő tájékozódással és közös projektek kidolgozásával telt. 2017 decemberében már járt egy magyar református delegáció Bejrútban, Homszban, Latakiában és Aleppóban, 2018-ban pedig közel-keleti partnereink látogattak Magyarországra. A Magyar Református Szeretetszolgálat már kétszer indított gyűjtést a szíriai vasárnapi iskolák támogatására, a Magyarországi Református Egyház támogatta egy aleppói örmény református templom helyrehozatalát, a Generális Konvent elnöksége pedig a helyi egyházi iskolákat segíti ösztöndíjprogrammal. „Az együttműködési megállapodások aláírása csak a következő állomása volt az organikusan fejlődő testvérkapcsolatoknak” – vallja Erdélyi Diána külügyi referens. A REV végrehajtó bizottsági tagja szerint abban áll az arab ajkú és az örmény egyházakkal közösen kiadott nyilatkozat jelentősége, hogy „mások előtt is kimondjuk és megerősítjük a már létező közösségünket”.

Partneregyházaink támogatásába a magyar kormány is bekapcsolódott, egy-egy millió eurós anyagi hozzájárulásának hála az arab ajkú reformátusok Aleppóban új gyülekezeti központot terveznek teljesen lerombolt templomuk helyére, valamint iskolájukat is felújítják és bővítik. Az örmény reformátusok többek között damaszkuszi és aleppói iskoláik korszerűsítésére, a háborúban tönkre ment iskolabuszok pótlására, szintén megrongálódott ifjúsági központjuk helyrehozatalára, valamint az aleppói Bétel gyülekezeti központ bővítésére, orvosi rendelőjének fejlesztésére költik a támogatást. „Átláthatóan, szakszerűen valósítják meg a projekteket, jól sáfárkodnak a kapott támogatással” – mondja Ódor Balázs, az állami források becsatornázásával is megbízott kapcsolattartó. Hozzáteszi: ha számunkra nem is tűnik soknak, amit fel tudunk ajánlani, gondoljunk arra, hogy szíriai testvéreink abból komoly beruházásokat tudnak megvalósítani, melyek hitelesítik jelenlétüket a muszlim többségű társadalomban, és hozzájárulnak néhány ezer család helyben maradásához.

Libanonban 1975 és 1990 között volt polgárháború, Szíriában pedig 2011 óta tart a fegyveres konfliktus a kormányzati erők, az ellenzék és a szélsőséges csoportosulások között számos nemzetközi nagyhatalom részvételével. A két ország vallási szempontból különleges helyzetben van a Közel-keleten: az egyre erősödő radikális irányzatok ellenére Libanonban érzékeny egyensúlyban van a keresztyénség és az iszlám, de a muszlim többségű Szíriában is biztosítottak a társadalom mintegy tíz százalékát kitevő keresztyén kisebbség társadalmi szerepvállalásának feltételei, amit a többségi társadalom is nagyra értékel.

A cikk folytatását ITT olvashatják el.

Reformatus.hu, Feke György, fotó: Harmathy András

, , , , , ,




Back to Top ↑