Mianmarban és Bangladesben vizsgálódik az ENSZ BT
2018. 04. 30.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai négynapos látogatást kezdtek Bangladesben és Mianmarban, hogy felmérhessék, milyen következményei lettek a mianmari hadseregnek a muzulmán rohingya népcsoporttal szembeni fellépésének.
A 15 állam képviselői tárgyalásokat folytatnak Sejh Haszinával, Banglades kormányfőjével és Mianmar de facto vezetőjével, Aun Szan Szu Kjivel. Mintegy 700 ezer rohingya volt kénytelen elmenekülni lakóhelyéről a hadsereg brutális fellépése miatt. Mianmar megállapodott Bangladessel abban, hogy más január végétől visszafogadják a menekülteket. Sokan azonban nem mernek visszatérni.
Több ezer muszlim vallású rohingja menekült gyűlt össze a bangladesi Kutupalongban található tábornál vasárnap, hogy üdvözöljék az ENSZ Biztonsági Tanácsának képviselőit, akik azért érkeztek az országba, hogy saját szemükkel győződjenek meg a buddhista Mianmarból elűzött kisebbség helyzetéről.
“Igazságot akarunk!” – állt a rohingják transzparensein. Az ENSZ csapata nemi erőszak és kínzások áldozataival találkozik, mielőtt továbbutazna háromnapos látogatásának utolsó állomására, Mianmarba.
“Megölték a családom tagjait, és megkínoztak minket”
– mondta a 29 éves Mohammed Tajab, akinek testvérét, nagybátyját és unokaöccsét mianmari katonák lőtték agyon.
“Azért vagyok itt, hogy beszéljek velük, azt akarjuk, hogy szolgáltassanak igazságot” – tette hozzá az ENSZ csoportját várva. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának látogatását Kuvait, az Egyesült Királyság és Peru szervezte. A programon a Biztonsági Tanács jelenlegi tagországainak ENSZ-nagykövetei vagy azok helyettesei vesznek részt.
Egy névtelenül nyilatkozó diplomata szerint az utazás célja az, hogy nyomást gyakoroljanak az illetékesekre a mianmari hadsereg arakáni műveletei elől Bangladesben menedéket kereső rohingják életkörülményeinek javítása érdekében. A Biztonsági Tanács emellett szeretné elősegíteni a jogsértések felszámolását, illetve közvetítené a mianmari hatóságoknak Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár tervét, amelynek célja, hogy állampolgárságot és jogokat adjanak a muszlim vallású rohingja kisebbségnek a buddhista többségű Mianmarban.
A rohingja menekültválságot az váltotta ki, hogy a mianmari hadsereg – muszlim szélsőségesek összehangolt támadásaira válaszul – tavaly augusztusban tisztogató műveleteket kezdett Arakánban. A Biztonsági Tanács azóta többször felszólította Najpjidót, hogy vessen véget a katonai műveleteknek, biztosítsa, hogy a humanitárius segélyek akadálytalanul eljuthassanak az ország nyugati felébe, és tegye lehetővé az elmenekült rohingják biztonságos hazatérését. A kisebbség mintegy 700 ezer tagja keresett menedéket Bangladesben az ENSZ által etnikai tisztogatásnak minősített hadműveletek miatt.
Orientalista.hu – MTI nyomán
Feloldották a harminc éves szomáliai fegyverembargót →
Palesztin ENSZ-diplomata: Gáza földi pokollá változott →
Oroszország és Kína valódi közel-keleti békefolyamat mellett szólalt fel az ENSZ BT-ben →
