Egyiptom

2018. 03. 28.

Mit kell tudni Abdel Fattah Al-Sisi politikájáról?



Elnökválasztást tartanak a héten Egyiptomban. Elemzők szerint a győztes neve borítékolható: a hivatalban lévő államfő, Abdel Fattah Al-Sisit választják újra újabb négy évre.

Az egykori tábornok vezetésével döntötték meg 2013-ban katonai puccsal Egyiptom előző elnökét, Mohamed Morszit. Morszi volt az ország első demokratikusan megválasztott államfője, ám sokak szerint a gazdaság fejlesztése helyett hatalma kiépítésére összpontosított, ezért tömegek tüntettek ellene.

A 63 éves Al-Sisi arra hivatkozik, hogy stabilitást és biztonságot hozott a korábban lázongó országba. Bírálói viszont színjátéknak tartják a mostani elnökválasztást, rámutatva, hogy több jelölt visszalépett, és egyedül egy olyan ellenfél, Músza Musztafa Músza maradt versenyben Al-Sisi ellen, aki viszont maga is az elnök támogatójának számít.

Sok elemző szerint ezért az elnök valódi népszerűségére – vagy annak hiányára – legfeljebb abból lehet majd következtetni, hogy hányan mennek el szavazni.

De milyen intézkedései voltak Al-Sisinek a hivatalban eltöltött első négy éve alatt, és mit várhat Egyiptom lakossága a következő négy évben?

Az ellenzék helyzete

Számos ellenzéki személyiség a választás bojkottálására szóló felhívást tett közzé, miután Al-Sisi minden komoly ellenfele arra kényszerült, hogy visszalépjen az indulástól. Állításuk szerint megfélemlítették őket.

Jan Claudius Völkel, az Európai Tanulmányok Intézetének a Közel-Keletre szakosodott kutatója szerint az egyiptomi választók “nem mernek semmilyen kérdésben ellenzéki véleményt hangoztatni”.

A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet szerint Al-Sisi irányítása alatt az egyiptomi rendőrség és a titkosszolgálat gyakorlatilag büntetlenül tüntet el olyan embereket, akikre a hatalom “politikai ellenfeleiként tekintenek”, a kormány nyilvános bírálata “gyakorlatilag tilos”.

Egyiptomi jogvédő csoportok becslése szerint mintegy 60 ezer politikai fogoly van az országban.

Biztonság

Völkel kiemeli: a biztonság volt az egyik téma, amire Al-Sisi az elnöksége alatt összpontosított. A tábornokból lett elnök azt ígérte, “kíméletlenül” lép fel az Iszlám Állam helyi csoportja ellen a Sínai-félszigeten.

Az elnök hívei azzal érvelnek, hogy valóban javult a biztonsági helyzet. Mindamellett a több éve tartó katonai műveletek hatására sem szűntek meg a támadások. 2017 novemberében fegyveresek több mint 700 embert öltek meg egy mecsetben a Sínai-félszigeten. Ez volt a legtöbb halálos áldozattal járó támadás 2013 óta, amikor a szélsőséges iszlamista felkelés felütötte a fejét a félszigeten is.

Völkel az Euronews-nak nyilatkozva szintén úgy vélte: a biztonsági helyzet nem javult számottevően, továbbra is vannak támadások, még Kairóban is.

Gazdaság

A szakértő szerint Al-Sisi politikájának másik kulcsterülete a gazdaság.

“A kormány néhány kiemelt projektre összpontosít, mint a Szuezi-csatorna kiszélesítése, vagy egy új kormányzati negyed építése Kairótól keletre. Ezek azok a dolgok, amikkel a kormány a sikerét hirdeti” – mondja az elemző.

Az említett fejlesztéseken felül 2016-ban a Nemzetközi Valutaalap jóváhagyott egy 32 évre szóló hitelcsomagot Egyiptom számára.

Al-Sisi azt állítja, máris jelentős a fejlődés. Például 2017 júliusában 35 milliárd dollárt tett ki az ország devizatartaléka, elérve a turistákat és külföldi befektetőket elijesztő 2011-es lázadások előtti szintet.

Völkel szerint viszont az egyiptomi gazdaság továbbra is gyengül, a szegénység nől, a munkanélküliség nem csökken.

“Aközött, amit a kormány állít, és ami a legtöbb egyiptomi számára a valóságot jelenti, óriási szakadék tátong” – állítja az elemző.

Megfigyelők szerint egy alacsony választási részvétel csökkentené Al-Sisi lehetőségeit egy még szigorúbb gazdaságpolitika bevezetésére.

Emberi jogok

A Human Rights Watch szerint az emberi jogi aktivisták elleni eljárások, utazási tilalmak és pénzeszközeik befagyasztása miatt “az a veszély fenyeget, hogy felszámolják a független civil társadalmat”.

A HRW a szakszervezetek működésének akadályozását is a kairói kormány szemére veti.

Egy másik nagy emberi jogi jogvédő szervezet, az Amnesty International szerint a nőket változatlanul gyakran éri nemi erőszak, a menedékkérőknek és menekülteknek letartóztatástól, őrizetbe vételtől és kitoloncolástól kell tartaniuk, a keresztényeket pedig hátrányos megkülönböztetés éri.

Az Európai Tanulmányok Intézetének elemzője szerint “katasztrofális” az emberi jogi helyzet az észak-afrikai országban.

Külpolitika

Al-Sisi elnökége alatt Egyiptom jó kapcsolatokat épített ki Szaúd-Arábiával.

Tavaly júniusban az elnök aláírt egy szerződést Rijáddal arról, hogy Egyiptom átad két, jórészt lakatlan vörös-tengeri szigetet a szaúdiaknak.

A lépés tüntetéseket váltott ki Egyiptomban, az elnököt azzal vádolták, hogy “eladta” ezeket a területeket, segélyért cserébe.

2017 nyarán Egyiptom csatlakozott a Katar elleni bojkotthoz, amit Szaúd-Arábia hívott életre. Rijád azzal vádolja a kis Arab-öböli arab országot, hogy támogatja a terrorizmust és megpróbálja destabilizálni a térséget. Egyiptom szerint Katar veszélyezteti az ország stabiltását azzal, hogy támogatja a Muzulmán Testvériség nevű iszlamista szervezetet.

Al-Sisi emellett Washingtonnal és Moszkvával is jó kapcsolatokra törekszik. Az elnököt a jogvédők lesújtó véleménye ellenére az Egyesült Államok 2016-ban megválasztott elnöke, Donald Trump is dicsérte. “Fantasztikus munkát végez” – így dicsérte Trump Al-Sisit, amikor 2017 áprilisában fogadta őt Washingtonban. 2017-ben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott Al-Sisi, és hamarosan megállapodás született arról, hogy orosz segítséggel építik meg az első egyiptomi atomerőművet.

Mi várható?

Völkel szerint Al-Sisi elnökségét kettősség jellemzi: egyrészt nyilvánosan, politikai beszédeiben nagyon mérsékelt hangot üt meg, ugyanakkor a valóságban keményvonalas diktatórikus vezető, aki minden ellenkező véleményt kiiktat. A szakértő szerint ha minden külső körülmény változatlan marad, akkor Al-Sisi második elnöksége is a szélsőségesek elleni harcról és a gazdaságról fog szólni. Al-Sisi politikájára leginkább Szaúd-Arábia lehet hatással, ugyanis Egyiptom politikailag és gazdaságilag is függ a sivatagi királyságtól.

Euronews

, ,






Back to Top ↑