2017. 08. 18.
Nyugatra helyeződik a nyomás
2017. 08. 18.
Sorra bukkannak fel a migránsokkal megpakolt lélekvesztők a Gibraltári-szorosnál, ahol a spanyol hatóságok 24 óra alatt hatszáz bevándorlót segítettek partra. Az afrikaiaknak megéri Marokkóban útra kelni: nem kell fizetniük az embercsempészeknek, ráadásul „kényelmes”, mindössze 12 kilométeres út választja el őket Európától.
Kisméretű vízibiciklikkel és ladikokkal is érkeznek a bevándorlók Spanyolországba, a parti őrség tegnapi tájékoztatása szerint a legutóbbi nagyszabású tengeri művelet során mintegy hatszáz menedékkérő életét kellett megmenteniük. Az Észak-Afrikából érkezők között 35 gyermek és egy csecsemő is volt. Ugyancsak tegnap vettek őrizetbe egy bűnbandát, amely a bevándorlókat fejenként 5000 euróért, jetskiken szállította Marokkóból Spanyolországba.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet friss adatai szerint a spanyolok 2017-ben már közel 12 ezer bevándorlót fogadtak, akik közül 2300-an júliusban érkeztek. Az egyre nagyobb migrációs nyomást jól szemlélteti, hogy tavaly egész évben csak kicsivel több, körülbelül 13 ezer menekült kötött ki Spanyolországban.
EGYRE TÖBB AFRIKAI BEVÁNDORLÓ AKAR ÁTJUTNI A GIBRALTÁRI-SZOROSNÁL
Szakértők szerint nincs miért csodálkozni azon, hogy Nyugatra húzódik a migrációs folyosó: a mindössze 12 kilométeres tengeri úthoz nem feltétlenül kell igénybe venni az embercsempészek segítségét, jó időben akár egy vízibiciklivel is átszelhető a Gibraltári-szoros. Utóbbira akad is példa: helyszíni beszámolók szerint a rozoga lélekvesztők mellett jetskikkel, vízibiciklikkel és gyermekeknek szánt csónakokkal is érkeznek a spanyol partokra.
A nyugat-afrikai migránsoknak tehát meglehetősen nagy az előnyük a Líbiában rekedt társaikhoz képest, ennek ellenére az embercsempész-hálózatok egy része is folyamatosan költözik át Marokkóba. Az EU határ- és partvédelmi ügynökségének forrásai szerint hiába a „könnyedebb” átkelés, a bűnbandák akár több ezer eurót is elkérhetnek a Marokkó–Spanyolország útvonalon.
A Frontex helyzetjelentésében arra emlékeztet: az afrikaiak a spanyol parti őrség határozott fellépése, az ellenőrzések fokozása, a kétoldalú egyezmények, illetve a növekvő spanyolországi munkanélküliség miatt sokáig kerülték ezt a migrációs folyosót.
A spanyolok nehezedő helyzete korántsem jelenti azt, hogy a középső, Olaszországba vezető útvonal felszabadulna. Szicíliába máig tömegek érkeznek, de való igaz, hogy júliusban a hatóságok „csupán” alig több mint tízezer menedékkérő fogadásáról tájékoztattak. Talán Görögország most a legszerencsésebb célország, hiszen az egykor tömegeket fogadó Égei-szigeteken idén kicsivel több mint 14 ezer migráns ért partot. 2016-ban majdnem 180 ezer bevándorló érkezett a görögökhöz, de a tavaly márciusi, Törökországgal kötött uniós menekültügyi alku hatékonynak bizonyult, és elzárta a keleti menekültcsapot.
Európai készültség
Tegnap újabb hetven osztrák katona érkezett a Brenner-hágóhoz, hogy feltartóztassa az Olaszországból érkező illegális bevándorlókat. Az EUobserver tájékoztatása szerint a határellenőrzés ellenére naponta 700-1000 migráns szökik át Olaszországból Ausztriába. – Nemcsak az illegális bevándorlásnak akarunk gátat szabni, de emberi életeket is mentenénk – idézi a hírportál Helmut Tomac rendőrfőkapitányt, aki emlékeztetett: tavaly arra is volt példa, hogy halott menekültekre bukkantak egy, a két ország között közlekedő tehervonaton. A balkáni migrációs útvonalon fekvő Bulgária szintén feszülten figyeli a válság fejleményeit. Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes szerint a határvédelmük megerősítése érdekében a jövőben fokozottan igénybe veszik a hadsereget. A politikus a német Die Weltnek elmondta: öt zónára osztanák fel a bolgár–török határt, és minden határszakaszt egy-egy század katona ellenőrizne. „Olaszországban és Görögországban NATO- vagy EU-csapatokat kellene bevetni, hogy szükség esetén fegyverrel védjék meg az Európai Unió külső határait” – hangsúlyozta Karakacsanov.
Magyar Idők – Judi Tamara