Interjú

2019. 08. 24.

Örömünnep az észak-hamai keresztény városokban – interjú a mahardai magyar nagymamával

A Hama kormányzóság északi részén található Maharda és Al-Suqaylabiyah város lakói az utcán ünnepelték a Szíriai Arab Hadsereg győzelmét a terroristák felett.  Az eseményekről szíriai keresztény városban élő Kecskés Juliannát kérdeztük.

Öt évnyi háború után az észak-hamai keresztények végre fellélegezhettek, miután a szíriai hadsereg támogatásával végleg visszaverték az Idleb tartományt megszállás alatt tartó iszlamista csoportokat. a stratégiailag fontos szerepet betöltő Khan Shejkhun település felszabadítása után Mahardah és Al-Suaylabiyah lakói az utcán ünnepelték a háború végét.

Mahardai örömünnep: 

Mahardaban egy három generációs szír-magyar család is él akik végig kitartottak és nem menekültek el. A család férfi tagjai bátran fegyvert ragadtak és megvédték szülővárosukat az iszlamisták támadásaitól.

A család nagymamájával ismét felvettük a kapcsolatot Kecskés Juliannát kérdeztük a háború utolsó hónapjairól.

A háború előtt milyen volt az élet? Hogyan éltek együtt a szunnita vallású szomszédos településekkel?

– Nem voltak vallási különbségek, a két település rá volt szorulva egymásra. Tőlünk nagyon sok pedagógus járt oda a gyerekeket tanítani, ők pedig sok munkát adtak az itteni lakatosoknak. Helfayaban megtermett a burgonya, hagyma, uborka amit ide hoztak eladni Mahardaba. Nagyon jó szakmunkásaik voltak, akik a házépítésben dolgoztak.

Akkor miért fordultak szembe Mahardaval?

– Nem mindenki fordult szembe akkor kezdődött a baj, amikor egymás ellen fordultak. Volt aki kormánypárti lett, és voltak akik az iszlamisták oldalára álltak. Minket azért támadtak mert nem álltunk át illetve a szíriai hadsereg bázist épített a városunk mellé.
Maharda stratégiai helyen fekszik egy magaslaton terül el. Innen belátni az északi, keleti, sőt nyugati falvakat is.

De éppen pár napja egy helfayai zöldséges akinek korábban egy régi 3 kerekű kocsin árulta a zöldséget érkezett Mahardaba. Meglepődve láttuk, hogy most egy kis teherautóval jár. Kérdeztük, hogy sikerült vennie egy új autót? Azt mondta nem,  egy mahardai ismerőse hagyta nála,  aki elutazott külföldre. Ebből is látszik, hogy  a két település lakossága jó kapcsolatban áll  egymással.

Hány évig  éltek mindennapos háborús körülmények között?

– Ez már az ötödik év, hogy háború alatt élünk. Az iszlamisták az alig fél kilométerre lévő Helfayából támadtak minket. A szomszédos szunnita település lakosságának fele elmenekült, mivel ők is kormánypártiak voltak. A másik fele átállt az Jaish Al-Azza iszlamista szervezethez amit egy Jamil Saleh nevű áruló katonatiszt szervezet Lattamneh városban.

.

Miután Szíria nagy része már felszabadult az iszlamisták uralma alól, a terroristák támadásai Maharda és Al-Suqaylabiyah településekre összpontosult. Hogyan vészelték át ezt az időszakot?

– Április óta mindennaposak voltak a rakétatámadások. Tudtuk, hogy jönni fognak a szír katonák megtisztítani a környéket, de semmi javulást nem éreztünk. Naponta kaptuk a rakétákat, sorozatvetőket, amit persze a mieink viszonoztak. Állandó félelemben éltünk, az utcára alig mertünk kimenni mindig az eget figyeltük, nem jön e valami?!

Itt volt a nyári szünet a gyerekeknek, de még biciklizni se nagyon engedtük őket az udvaron, ne hogy valami bajuk legyen.

Most hogy a térségben véget ért a háború, milyen az élet Mahardaban?

Hihetetlen, hogy ezentúl nyugodtan kiülhetünk a teraszra és nem kell félnünk hogy jön egy rakéta. Persze tudom, hogy még nincs vége a háborúnak, még fel kell szabadítani Idlebet és Észak-kelet Szíriát, de remélem hogy már tényleg nem tart sokáig. Az emberek felszabadultan az utcán felvonulnak. Autó és motorkerékpár konvojok járják a várost mindenki dudál. A boltosok, cukrászok süteményt osztogatnak.

Így ünnepelt Al-Suqaylabiyah városa:

Az évek alatt felgyülemlő stresszt, bánatot, hogyan tudják majd feldolgozni?

A jót könnyű lesz megszokni, de akik megsebesültek vagy elvesztették a szeretteiket a háborúban azoknak sokkal nehezebb lesz.

Esély van arra hogy az elmenekült keresztények hazatérjenek? Vagy aki már elment nem jön vissza többet?

Akiknek sikerült új életet kezdeni, beilleszkedni a befogadó ország társadalmába, és már a családjuk is követte azok nem hiszem, hogy egyhamar visszajönnének, inkább csak látogatóba. De ha teljesen vége lesz a háborúnak, és sikerül Szíriát újra felépíteni, új lehetőséget teremteni akkor remélem sokan lesznek, akik hazatérnek!

Orientalista.hu – Kassab Adonis

 

, , , , , ,




Back to Top ↑