Ősi kert nyomaira bukkantak Jézus hagyomány szerinti temetkezési helyénél
2025. 03. 25.
Ősi kert nyomaira bukkantak Jézus hagyomány szerinti temetkezési helyénél, Jeruzsálemben a Szent Sír-templom alatt – megegyezően a János evangéliumában írta meg a hírt – az angol nyelvű The Times of Israel-ban. idézve.
A régészek hamarosan befejezik Jeruzsálem óvárosában a Szent Sír-templom padlózatának feltárását és felújítását, melynek során számos fontos felfedezést tettek.
A Golgotánál, Jézus hagyomány szerinti keresztre feszítésének helyénél a padlózat alatt mintegy kétezer évvel ezelőtti olajfák és szőlőtőkék nyomait találták meg, ami megfelel János evangéliuma szavainak: “Azon a helyen, ahol Jézust megfeszítették, volt egy kert, és a kertben egy új sír, Jézus miatt még senkit sem helyeztek el. (János 19:41-42)
Az egykori kert létezését régészeti növénytani és pollenanalízis vizsgálatokkal, vagyis a templom padlója alól, a kétezer éves, még a kereszténység előtti korok rétegben talált virágporok elemzésével megállapították, azonban a pontos kormeghatározáshoz a radiokarbon-vizsgálatot nem végeztek el.
“Tudjuk, hogy a terület Hadrianus császár idejében, a 2. század első felében a város része volt, miután a rómaiak felépítették Aelia Capitolinát”- közölte a The Times of Israellel Francesca Romana Stasolla, a római Sapienza Egyetem professzora, a 2022-ben kezdődött ásatások vezetője. “Azonban Jézus idején a terület még nem volt a város része” – tette hozzá.
Aelia Capitolínát az időszámítás szerint 70-ben, a zsidók felkelése miatt lerombolt Jeruzsálem helyén építették fel a rómaiak. A keresztény hagyomány szerint a Szent Sír-templom azon a helyen áll, ahol Jézust megfeszítették (a Golgota, vagyis koponya alakú hegyen) és az ahhoz közeli sír fölött, ami a mai fontos 1810-ben felépített edikula, vagyis kis szentély jelölt a templomban.
2019-ben, több évtizedes vita után a templommal rendelkező három központi közösség, az Ortodox Patriarchátus, a Szentföld Őrzőinek katolikus rendje és az Örmény Patriarchátus beleegyezése a Szent Sír-templom jelentősebb felújításába, ezen belül a 19. századi padlózat felújításába, melynek során a templom múltjának megismertetése.
Az ásatásokat a helyszín érzékenysége és a biztosítása érdekében mozaikszerűen történtek, a La Sapienza Egyetem kutatói egy-egy részt vett feltárnak és felújítottak, az adatokat és a leleteket Rómába küldik feldolgozásra, közben ideiglenes padlót raknak le a zarándokok számára.
“Bár nem volt lehetőségünk arra, hogy egy pillantással lássuk a templom teljes feltárását, az új technológiák lehetővé teszik, hogy laboratóriumainkban újraalkossuk a nagyobb képet” – közölte Stasolla. “Csak egy darabot ássuk ki egyszerre, de végül egy teljes multimédiás rekonstrukciót fogunk kapni a teljes képről” – tette hozzá.
A Szent Sír-templom helyén az első keresztény épületet a negyedik században a római császárok közül a kereszténységre elsőként áttért Konstantin emelte. Ezt a templomot a perzsák felgyújtották a hetedik században, majd az újjáépített szent helyet al-Hakim kalifa támadta meg 1009-ben. A keresztes lovagok idejében 12. században az átépítették és felújították, jelenlegi azóta áll a templom.
Stasolla szerint a templom padlója alatt rejtőző rétegek egy könyv oldalaihoz hasonlóan különleges krónikáját adják Jeruzsálem történetének a vaskortól kezdődően (időszámítás előtt 1200-586).
“A templom egy kőbányára épült, Jeruzsálem óvárosának jelentős részéhez hasonlóan” – közölte a professzor asszony. “A kőbánya már a vaskorban működött. A feltárás során kerámiákat, lámpásokat és más mindennapi tárgyakat találtunk, ami abba az időszakba nyúlnak vissza.”
Később mezőgazdasági művelésre használták ezt a területet. “Alacsony kőfalakat építettek, és a közöttük lévő teret földdel töltötték ki” – mesélte a szakember. “A régészeti-botanikai leletek különösen érdekesek. János evangéliuma említ egy zöld területet a Golgotától a sírig, és beazonosítottuk ezeket a megművelt földeket” – hangsúlyozta a kutatás legfrissebb eredményeit.
Jézus idején a korábbi kőbányát temetkezési helyként használták, más jeruzsálemi helyekhez hasonlóan több helyen sziklasírt vájtak a kövekbe. “Fokozatosan elhagyták a kőbányákat, és különböző szintjein sírokat vágtak ki” – mondta Stasolla. “Konstantin kiválasztotta azt a sírhelyet, amelyet Jézus sírjaként tiszteltek, és körülötte ásták ki a jelenlegi rotundát, elszigetelve a többi temetkezési helyet” – tette hozzá a Szent Sír-templom rotundájára, a Jézus sírja fölé emelt kör alakú templomrészre utal.
“A jelenlegi edikula alatt találtunk egy kör alakú alapot, amely a sír fölé emelt első, márványból emlékműnek volt a része” – mondta. “Ez érdekes, mert az edikulát az 5. és 6. századból származó legrégebbi ábrázolásai kör alakúnak írják le. Így azt hiszszük, hogy ez a kör-alap az eredeti struktúra része volt, amelyet Konstantin épített.”
Évekig fog tartani a feltárás eredményeinek tudományos dokumentálása, benne a megtalált mintegy százezer cserépdarabbal, de a régészeti munkák néhány hónapon belül befejeződnek. “Csak az északi oldalsó hajó egy részét kell még kiásnunk” – mondta Stasolla.
“A felfedett valódi kincs azoknak az embereknek a története, akik itt fejezték ki a hitüket, és ezzel megteremtették ezt a helyet” – mondta a régész. “Akár hiszünk, akár nem hiszünk a Szent Sír történetében, tény, hogy generációk hittek benne. Ennek a helynek a története Jeruzsálem története, és legalábbis egy bizonyos pillanattól kezdve Jézus Krisztus imádatának története is” – tette hozzá.
ENSZ: Izrael tavaly fokozta Ciszjordániában a megszálló telepesítési politikáját →
Szijjártó: Szíriában garantálni kell a vallási kisebbségek biztonságát →
Budapesten tartanak megemlékezést a keresztény vértanúkra →
