Pasinján orosz segítséget kér a kiújult harcok miatt
2022. 09. 13.
Harcok törtek ki éjszaka az örmény-azeri határon Hegyi-Karabah térségében, a felek egymást vádolják a helyzet újbóli elmérgesedéséért. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kedden telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnökkel, valamint Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével.
Pasinján azt is közölte, hogy legalább 49 örmény katona vesztette életét az összecsapásokban. Az Interfax orosz hírügynökség által idézett nyilatkozatában a miniszterelnök hozzátette, a harcok, noha kisebb intenzitással, de folytatódnak.
A News.am című örmény hírportál közölte, hogy éjszaka rendkívüli ülést tartott az örmény biztonsági tanács, Pasinján pedig hivatalosan is felkérte a Kremlt, segítsen szavatolni Örményország biztonságát a Moszkva és Jereván között 1997-ben életbe lépett, katonai ügyekre is kiterjedő kölcsönös segítségnyújtási megállapodás keretében.
Az Interfax orosz hírügynökség később arról számolt be, hogy Suren Papikján örmény és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter megegyeztek, hogy “lépéseket tesznek a helyzet stabilizálására”.
Antony Blinken a feszültség azonnali csökkentésére szólított fel.
Baku Jerevánt tette felelőssé a feszültségért, hozzátéve, hogy az örmény támadásnak áldozatai vannak az azeri oldalon, részletekre azonban nem tért ki. Az azeri külügyi tárca közleményben arról tájékoztatott, hogy az örmények Kelbajar és Dashkesan térségét lőtték, az azeri katonák pedig csupán válaszoltak az agresszióra.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Twitteren azt közölte, az ügyben egyeztett azeri hivatali partnerével, Ceyhun Bayramovval, és felszólította Jerevánt, “hagyjon fel a provokációval”.
Borrell az ellenségeskedés abbahagyására, a tárgyalások folytatására szólított fel
Feltétlenül abba kell hagyni az ellenségeskedést Hegyi-Karabahban, és vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az örmény-azeri határon hétfő éjjel kitört harcokra reagálva.
Josep Borrell közleményében hangsúlyozta: mindkét ország katonai erejének vissza kell térnie a helyzet hétfő éjjeli elmérgesedése előtti pozícióihoz, és a mintegy két évvel ezelőtt megkötött tűzszünetet teljes mértékben tiszteletben kell tartani.
Az EU elkötelezett amellett, hogy továbbra is tiszteséges közvetítőként lépjen fel Örményország és Azerbajdzsán között annak érdekében, hogy segítse elérni azt a közös célt, amely a dél-kaukázusi régió biztonságát, virágzó és békés jövőjét, és minden népe javát szolgálja – mondta a főképviselő.
Végezetül közölte, Toivo Klaar, a dél-kaukázusi és a grúziai válságért felelős különleges uniós képviselő azonnal a térségbe utazik, hogy támogassa a dezeszkalációt, és megvitassa az örmény és az azeri vezetők között folytatott brüsszeli párbeszéd következő időpontját.
Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke, valamint Simon Coveney ír külügyminiszter, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke közös nyilatkozatban ítélte el a kiújult erőszakot, és azt írták: katonai erő alkalmazása teljességgel elfogadhatatlan az Európa Tanács tagállamai közötti viták rendezésében.
A nyilatkozattevők felszólították Azerbajdzsánt és Örményországot, hogy álljanak el minden olyan további lépés megtételétől, amely ronthatja a helyzetet, tartsák tiszteletben a nemzetközi megállapodásokat, és haladéktalanul kezdjenek béketárgyalásokat.
“Felszólítjuk az Európa Tanács mindkét értintett tagországát, hogy tartsák be a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeiket, nevezetesen a konfliktus békés úton történő rendezését” – fogalmaztak, majd hozzátették: az Európa Tanács kész támogatni a két országot ez irányú törekvéseikben.
Charles Michel, az Európai Unió tagországainak vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében “rendkívül aggasztónak” nevezte az örmény-azeri határon zajló harcokról szóló jelentéseket, és kijelentette: teljes és fenntartható tűzszünetre van szükség.
A békének és a stabilitásnak nincs alternatívája, és ennek biztosítására nincs más lehetősége a diplomáciának sem – húzta alá. Az Európai Tanács elnöke közölte továbbá, mindkét érintett ország vezetőjével felvette a kapcsolatot, továbbá arról tájékoztatott, hogy Josep Borrell uniós főképviselő arra kérte Toivo Klaar különleges megbízottat, hogy a helyszínen dolgozzon a további eszkaláció megelőzésén.
Az azeri-örmény határon hétfő éjjel törtek ki harcok, amelyek kedd reggel is folytatódtak. Az örmény védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az azeri fél egyebek között ágyúval lövi az örmény oldalon lévő katonai és polgári infrastruktúrát Vardenisz, Szotk, Gorisz és Kapan térségében.
A Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus 2020. szeptember 27-én éleződött ki újra. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődött, örmények ellenőrizte enklávé és az örmények által elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak.
Jóllehet a felek 2020. november 9-én fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben rendszeresek a konfliktusok.
Megkezdődött az orosz békefenntartók kivonása Hegyi-Karabahból →
Örményország hazaküldi az orosz határőröket →
Az orosz elnök Joe Bident látná szívesebben az amerikai elnöki poszton →
