Peking új lehetőségeket kínál Brazíliának és a világnak
2023. 04. 14.
Kína új lehetőségeket kínált Brazíliának Hszi Csin-ping kínai és Luis Inácio Lula da Silva brazil elnök pénteki pekingi találkozóján – közölte a kínai külügyminisztérium az állami média által közzétett közleményében.
A tárgyaláson a Hszinhua kínai állami hírügynökség jelentése szerint Hszi Csin-ping hangsúlyozta: Kína és Brazília a legnagyobb fejlődő országok a keleti, illetve a nyugati féltekén, és stratégiai partnerekként számos közös érdekük van. Egyúttal kinyilvánította készségét az együttműködésre brazil vendégével a két ország közötti kapcsolatok “új jövőjének megteremtésében”.
A tárgyalásról kiadott közös közlemény szerint a két vezető egyetértett abban, hogy az ukrajnai háború megoldásának “egyetlen megvalósítható módja” a párbeszéd és a tárgyalások. Hszi Csin-ping és Luis Inácio Lula da Silva felszólítottak más országokat is, hogy játsszanak konstruktív szerepet az Ukrajna és Oroszország közötti politikai rendezés előmozdításában.
A kétoldalú kapcsolatok erősítése jegyében a két ország döntött az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem területén folytatott együttműködés erősítéséről, továbbá a stratégiai partnerségi tárgyalások során ezekkel a kérdésekkel foglalkozó bizottság alakításáról.
A felek megállapodtak abban, hogy közösen lépnek fel az éghajlati kérdéseket taglaló nemzetközi fórumokon a fejlődő országokkal, hogy megnövelt finanszírozást szorgalmazzanak a fejlesztési programokhoz. Kína és Brazília felszólította a fejlett országokat: tartsák be azt az ígéretüket, hogy 100 milliárd dollárral támogatják a legszegényebb országokat a klímaváltozás negatív hatásai elleni küzdelmükben.
Ez az ígéret az ENSZ 2009. évi koppenhágai klímakonferenciáján született meg, de a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tavaly júliusi jelentése szerint 2020-ra ebből csak 80,3 milliárd dollárnyi finanszírozás valósult meg.
Kína vállalta, hogy támogatja a tiszta energiaforrásokat és a zöld hidrogén termelését Brazíliában, de nem született megállapodás most arról a kétoldalú zöld beruházási alapról, amelyből Brazília finanszírozni és támogatni szeretné a megújuló energiaforrások fejlesztését.
A látogatáson a két kormány tizenöt megállapodást írt alá, egyebek mellett az Amazonas vidékének megfigyelésére használandó hatodik műhold megépítéséről, az 5G-s távközlés, az internet és a kiberbiztonság fejlesztéséről.
Az információtechnológia kényes pont Kína és az Egyesült Államok, valamint több európai ország kapcsolataiban, közülük többen biztonsági okokból betiltottak kínai gyártmányú készülékeket és programokat. Az amerikai kormányzat az utóbbi években a Huawei távközlési cég 5G-képes készülékei beszerzésének leállítását igyekezett elérni.
Brazília viszont érdekelt abban, hogy kínai beruházásokat eszközöljenek az ágazatban. Luis Inácio Lula da Silva külpolitikai tanácsadója, Celso Amorim a Reuters hírügynökséggel közölte, hogy Brazíliaváros nem vétózza meg egy kínai félvezetőgyár telepítését a dél-amerikai országban, és érdekelt az együttműködésben Kínával ezen a területen.
Lula Sanghajban – ahol ellátogatott a Huawei kutatási központjába is – csütörtökön kijelentette: Brazília, elszigeteltsége után, amelyet szerinte elődje, a radikális jobboldali Jair Bolsonaro okozott, “visszatér a nemzetközi porondra”.
A 77 éves baloldali elnök azért látogatott el Sanghajba is, mert ott iktatták be a BRICS országcsoport (Brazília, Kína, India, Oroszország és a Dél-afrikai Köztársaság) bankjának egyik vezető tisztségébe egyik elődjét, Dilma Rousseffet (2011-2016). Lula ott azzal vádolta a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), hogy megfojtja az olyan, nehézségekkel küszködő országok gazdaságát, mint például Argentína.
“Egyetlen vezető sem tud úgy dolgozni, hogy közben eladósodottsága miatt kést tartanak a nyakához” – mondta Lula, aki valamikor szakszervezeti vezető volt.
A brazil elnök azt is bírálta, hogy a világ országai nagyrészt az amerikai dollárt használják a nemzetközi kereskedelemben.
MTI
Oroszország kész párbeszédet folytatni az Egyesült Államokkal a stratégiai stabilitásról →
Tokió miért nem tudta megjósolni Oroszország reakcióját Japán politikájára? →
Iráni külügyminiszter: Teherán nem akarja kiterjeszteni a háborút →
