Iszlám világ

2017. 09. 01.

Rohingya menekültválság Bangladesben



Az ENSZ vizsgálatot rendelt el a myanmari muzulmán kisebbség, a rohingyák sérelmére elkövetett katonai büntetőakciók miatt. Az ENSZ szerint fennáll a lehetőség, hogy a buddhista többség emberiesség elleni bűntetteket követett el a rohingyák ellen.

A több száz, de lehet, hogy több ezer ember életét követelő októberi katonai büntetőakció óta- amelynek a kiváltó oka az volt, hogy az apartheidre emlékeztető körülmények között élő, állampolgársággal sem rendelkező rohingyák közül néhányan katonákat támadtak meg – hetvennégyezer rohingya menekült a szomszédos Bangladesbe.

Kutupalong a legnagyobb menekülttábor Banglades dél-keleti részén. A hivatalos és a rögtönzött, nem hivatalos tábor egymás mellett áll. Az utóbbiban 66 000 úgynevezett “nem dokumentált myanmari állampolgár” tartózkodik. Többségük olyan rohingya, aki nem kapta meg a menekültstátuszt.

Zannat tizenöt éves, három hónapja érkezett. Tizenhárom évesen férjhez ment, azt mesélte, hogy már terhes volt, amikor a burmai katonák megerőszakolták.

– Jött a hadsereg, és elvitték a férjemet. Azután este értem is eljöttek, elvittek egy bokorba, és hat-hét katona megerőszakolt. – mesélte a lány. – Rengeteg embert megöltek. Rettenetes érzés, sok muzulmánt megkínoztak vagy megöltek, méghozzá a szemünk láttára.

A többi menekült is hasonló történeteket mesél a táborban, ezért gondolja az ENSZ, hogy a myanmari kormány által közölt számok a büntetőakció áldozatairól nem felelnek meg a valóságnak, és akár több ezer rohingyát is megölhettek.

Banglades hivatalos álláspontja szerint a rohingyák csak ideiglenesen tartózkodnak itt, de sokan már évtizedek óta itt vannak. A Világélelmezési Program az EU Humanitarius Segélyszervezetének támogatásával felállított egy élelmezési központot.

– Nagyjából 7000 fél évtől hat éves korú gyereket látunk el, és majdnem 1400 terhes vagy szoptatós nőt – mondta Mohammed Asikulla, a Világélelmezési Program asszisztense. – Október óta 40 százalékkal nőtt a szolgáltatást igénybe vevők száma.

A babákat havonta egyszer mérik. Az anyukáknak vitaminokat és tápanyagban gazdag gabonaféléket adnak a kicsik etetéséhez. A rögtönzött tábor többi lakójának is osztanak ételt, a hivatalos táborban pedig csipkártyával kapnak enni. A cél a segítségnyújtás összehangolása.

Az egészségügyi ellátás is érzékeny kérdés a meneküttáborban. Kutupalongból Ledába mentünk, ahol a NAF folyó képezi a Myanmar és Bangladesh közti határt.

Októberben európai forrásokból nyílt meg az IOM Klinika, amely havonta ötezer pácienst fogad.

– Mindenféle sürgősségi esetet tudunk itt kezelni, szükség esetén azonnal be tudjuk utalni a betegeket egy magasabb szintű központba – vezette körbe az Euronews stábját Mohiuddin Khan orvos. – Ez a rehabilitációs részleg. A páciensek a rögtönzött menekülttáborból jönnek ide. A laborban széles körben el tudjuk végezni az alapvető vizsgálatokat.

Mohammed Nurullal a klinikán találkoztunk. Decemberben eltörte a karját, miközben a burmai katonák elöl menekült. Egyenesen Bangladesba jött, rögtön megoperálták, most a rehabilitáció zajlik. Mohammed öt családtagját vesztette el az októberi mészárlásban, több testvérét és két lányát.

– Rengeteg incidensnek a tanúja voltam – mesélte Mohammed. – Láttam, ahogy embereket elraboltak, láttam tömeges nemi erőszakot, láttam, hogy élve elégettek gyerekeket. A falum porig égett. Rohingya muzulmánként a jogaink elismerését akarjuk, állampolgárságot és békét a falvainkban. Nem akarok itt élni, haza akarok menni.

Az EU Humanitárius Segélyszervezetét arról kérdeztük, változott-e a Bangladesben lévő, semmilyen állampolgársággal nem rendelkező rohingyák helyzete az erőszak kitörése óta.

Aid Zone Bangladesh

– Annak ellenére, hogy az egyik legszegényebb ország a régióban, és rengeteg más gonddal is küzd, Banglades megengedte ezeknek az embereknek, hogy itt maradjanak – mondta Pierre Prakash, az EU Humanitárius Segélyszervezetének helyi felelőse. – Ugyanakkor nincsenek meg az eszközei, hogy kezelje a humanitárius válságot. Nincsenek meg a forrásaik, ezért nagyon fontos, hogy a nemzetközi közösség segítsen. Azok az emberek, akiket itt lát, száz százalékban a nemzetközi segítségnyújtástól függenek.

– Természetesen a segítségnyújtás hosszú távon nem megoldás – folytatta Prakash. – Viszont a hosszú távú megoldás a politikán múlik, hogy hajlandóak-e kezelni a problémát, különösen Myanmarban, ahonnan ezek az emberek folyamatosan jönnek át a határon.

Orientalista.hu – Euronews

Címkék: , , , , ,






Back to Top ↑