Ciprus

2017. 06. 29.

Sajttal egyesítenék Ciprust



Svájcban ismét a szigetország jövőjéről tárgyalnak. A legnagyobb kérdés a török hadsereg sorsa.

Az eddigi tapasztalat megmutatta, óvatosan kell bánni a jelzőkkel, ha a Ciprus újraegyesítését érintő tárgyalásokról van szó. Eddig már két olyan fordulója volt a megbeszéléseknek, amikor „történelmi” áttörésre készült a világ, a várva várt nagy előrelépés azonban rendre elmaradt, az ország továbbra is megosztott. Valójában azonban a tárgyalásokon mindig történt némi előrelépés, hol kisebb, hol nagyobb, s mind közelebb kerül az áhított megállapodás. Ám még mindig olyan sok kérdést kell tisztázni, hogy a megegyezés nem megy egyik napról a másikra.

A cél az, hogy államszövetséget hozzanak létre, amelynek a görög és török rész is tagja lenne. Ehhez azonban módosítani kellene a jelenlegi határvonalon. Csakhogy a térségben 35 ezer török katona állomásozik, s a törököknek olyan területekről kellene lemondaniuk a görög fél számára, ahol jelenleg is török katonák teljesítenek szolgálatot. A kizárólag Ankara által elismert Ciprusi Török Köztársaság elnökének, Mustafa Akincinak jelentős engedményeket kellene tennie.

A ciprusi törökök ugyan a teljes lakosság ötödét teszik ki, ugyanakkor a jelenleg ellenőrzésük alatt álló terület 37 százalékáról kellene lemondaniuk. A ciprusi görögök ragaszkodnak a citromültetvényeiről ismert régióhoz, Morfuhoz, valamint a teljesen elnéptelenedett üdülővároshoz, a Famagusztához közeli Varosához. A görögök cserében lemondanának a Karpasz-félszigetről. A területcsere lesz a mostani megbeszélések egyik legfontosabb része a görög részt irányító Nikosz Anasztasziadisz és Akinci között. Legutóbb januárban, Genfben találkoztak egymással, de a megbeszélések akkor hamar megrekedtek.

A másik sarkalatos pont a török hadsereg sorsa. 1974-ben Ciprus északi részét török katonák szállták meg azt követően, hogy az athéni katonai junta célul tűzte ki a sziget Görögországhoz csatolását. Anasztasziadisz szerint elfogadhatatlan az, hogy egy harmadik ország tartson fenn önálló hadsereget az országban. Úgy véli, nemzetközi békefenntartóknak kellene felügyelniük a rendet. A ciprusi törökök viszont az Ankara által küldött katonákat tartják a biztonság szavatolóinak, úgy vélik, ha ők eltávoznának, ki lennének téve a görögök terrorjának. Akinci leszögezte: ha Anasztasziadisz ragaszkodik a török katonák kiebrudalásához, akkor nincs is értelme folytatni a megbeszéléseket, azonnal hazautaznak. Abba azonban belemehet, hogy egy átmeneti, 15 éves időszak után távozzon a török hadsereg. Létezik azonban egy másik megoldás is. Egy újabb javaslat szerint közös, görögökből és egy törökökből áll fegyveres erő alakulhat. A görögök szerint mindenekelőtt a biztonság kérdéséről kell megállapodni, csak utána kerülhet szóba a területrendezés.

Sarkalatos kérdés, mi legyen a Ciprus keleti-déli partjánál a tenger mélyén lévő gáz sorsa. A ciprusi görögök már júliusban hozzákezdenének a nyersanyag kiaknázásához, a sietséget azonban hevesen ellenzik a török ciprióták. Attól tartanak, hogy a termelés beindulása után nem részesülnének kellőképpen a nyersanyagból származó bevételekből. Becslések szerint a termelés 2020 táján kezdődhet meg, ez óriási lehetőség a sziget számára. Korábbi becslések szerint a földgáz- és kőolajkészlet értéke elérheti a 650 milliárd dollárt.

A görög és török ciprióták közötti megállapodást a tervek szerint három állam, Görögország, Törökország és Nagy-Britannia garantálná. Az ENSZ felügyeleti jogot kapna, s helyén maradna a 950, jelenleg is ott állomásozó kéksisakos. Espen Barth Eide, a világszervezet különmegbízottja szerint már a célegyeneshez közelednek, de a diplomata azt sem titkolta, hogy még mindig sok munka van hátra a végső megállapodásig.

Bármilyen kompromisszum szülessék is, a végső megállapodásra a lakosságnak is áldását kell adnia népszavazáson. S itt kezdődhetnek az újabb gondok. Könnyen lehet ugyanis, hogy a nagy nehézségek árán megszületett megállapodás nem megy át ezen a rostán. Elsősorban a görögök elutasításától lehet tartani. Az Európai Bizottság különleges eszközökkel próbálja jobb belátásra bírni őket. Brüsszel speciális eredetmegjelöléssel illetné a ciprusiak büszkeségét, a kecske-, juh- és tehéntejből álló halloumi sajtot. Ha a görögök elutasítanák a megállapodást, a halloumi sem lenne egyedi uniós étek. Hogy a sajtos mézesmadzag elegendő hajtóerő lesz-e, nem tudni, de Brüsszel emlékezteti az összes felet arra: gazdaságilag mindenki csak jól járna az újraegyesítéssel. Az Európai Bizottság amúgy derűlátó a ciprusi békét illetően, illetékesek úgy vélik: már most körvonalazódik, hogy 2017 az Unió éve lesz. Félő persze, hogy mindehhez Recep Tayyip Erdogan török elnöknek is lesz néhány szava. Nagy kérdés, ő tiszta szívből akarja-e az újraegyesítést.

A tegnap kezdődő, várhatóan 10 napig tartó megbeszéléseket ismét Svájcban, festői környezetben, Crans-Montanában rendezik meg. Ki is jár a különleges bánásmód a „szépség szigetének”.

Népszava – Rónay Tamás

Címkék: , , , , , , , ,






Back to Top ↑