Lapszemle

2018. 04. 28.

Szigorúbban ellenőrzött török szervezetek



Máig adott haladékot az osztrák kancelláriaminiszter a török iszlám hitegyesületnek (IGGÖ), hogy tisztázza az egyik bécsi mecsetben űzött hadijáték ügyét.

Az IGGÖ 1979 óta az Ausztriában élő törökök hivatalos képviselete. A mecset viszont az ATIB nevű szervezethez tartozik, amely több, mint hatvan imaház és annak 100 ezer rendszeres látogatója felett gyakorol befolyást. Kiderült, hogy az egyik mecset imámja általános iskolás korú török gyerekeket gyakorlatoztatott török katonai egyenruhában. A katonásdi során azt is eljátszatták velük, hogy meghaltak, és testükre török zászlót borítottak.

Az esetről a Falter című hetilap számolt be, képpel is illusztrálva a harcias török játékot. Állítólag az ATIB-bal versengő, szintén jobboldali török szervezetek egyike, a kölni központú Milli Görüs juttatta el a felvételeket az újsághoz, elősegítendő a vetélytárs lejáratását.

Az osztrák kormány szemében már jó ideje szálka az ATIB, azt feltételezik róla, hogy a török kormánypárt meghosszabbított karja. A jelenlegi néppárti-szabadságpárti kormány elődjében, a néppárti-szociáldemokrata kormányban a jelenlegi kancellár, Sebastian Kurz vezette az integrációs minisztériumot, és az ő kezdeményezésére fogadta el 2015-ben a bécsi parlament a korábbinál szigorúbb „iszlámtörvényt”. Ebben előírták, hogy az Ausztriában működő török vallási szervezetek nem fogadhatnak el finanszírozást külföldről, és az imámokat sem „importálhatják” többé Törökországból, hanem Ausztriában tanult, németül beszélő vallási irányítókat kell alkalmazniuk.

A jelenlegi kormánynak meggyőződése, hogy a fővárost irányító szociáldemokraták nem lépnek fel elég határozottan a törvény érvényesítéséért, ezért most a fél éve kormányon lévőknek kell szigorú magatartást tanúsítaniuk. Főként a szélsőjobboldali Szabadságpárt vezetői érzik úgy, hogy a vallási ernyőszervezet politikai iszlámot terjeszt, ezért időszerűvé vált a kitiltása Ausztriából. A Néppárt török származású képviselője, Efgani Dönmez szerint a tavaly őszi választási kampányban érzékelni lehetett a Szociáldemokrata Párt és az ATIB közötti politikai együttműködést, ezzel is összefüggött a bécsi önkormányzat gyengekezűsége a radikális iszlám szervezettel szemben. A török egyesület irányítása alá iszlám óvoda is tartozik, amely tavaly 227 ezer eurós támogatást kapott a bécsi önkormányzattól. Az osztrák kormány az idén már nem akarja engedni a pénz folyósítását.

A kancelláriához tartozó állami vallásügyi hivatal általános vizsgálatot indít az ATIB ellen, és ha indokoltnak tartja, kényszerrel is beidézhet tanúkat. Arra is kíváncsi, hogy az egyesület eleget tesz-e az osztrák állammal szembeni kötelezettségeinek. Gernot Blümel kancelláriaminiszter már találkozott az IGGÖ elnökével, az ATIB-ban is vezető tisztséget betöltő Ibrahim Olgunnal, aki elmondta, hogy a katonásdit irányító imámot felfüggesztették állásából.

Az ausztriai török szervezetek és az osztrák állam közötti viszony elmérgesedését jelzi az is, hogy Kurz kancellár a gyülekezési törvény tavaly elfogadott szigorítása alapján betiltotta az AKP török kormánypárt politikusainak ausztriai fellépését a június 24-i törökországi választások előtt. Recep Tayyip Erdogan elnök az előző választási korteskörútján 2014-ben Bécsben is kampányolt, és a Törökországhoz való mindenek feletti hűségre buzdította több ezres hallgatóságát. Amikor pedig 2016 júliusában Ankara szerint puccsot kíséreltek meg a török elnök ellen, az osztrák főváros több ezer, az állítólagos puccsisták ellen felheccelt török származású lakosa elfoglalta a Heldenplatzot, és ott tört-zúzott.

Népszava

, , , ,




<


Back to Top ↑

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com