Szíria: Az egyházak a háborúban is erősítik a hitet
2018. 09. 28.
Dr. Hanna Ghoneim szíriai melkita katolikus pap 2018. szeptember 25-én előadást tartott Budapesten a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében a szíriai háború okozta menekültválságról, valamint az ottani kereszténység múltjáról, jelenéről és jövőjéről.
Az 52 éves atya Damaszkuszban született 1966-ban, és 2004 óta a bécsi melkita gyülekezet vezetője. A melkita bizánci katolikus egyház egy keleti katolikus, a római katolikus egyházzal teljes egységben lévő önálló részegyház.
Az általa létrehozott alapítvány többek között Homszban és Aleppóban segíti az üldözött keresztényeket.
2018. szeptember elején a szíriai háború valószínűleg utolsó, drámai felvonásához érkezett. Idlíb kormányzóság (beleértve Latakia és Aleppó provinciák keleti peremét) visszafoglalásáért folyik a különösen brutálisnak ígérkező harc.
Aleppó Szíria legnagyobb városa 1,8 millió lakossal, melynek keresztény negyedét mintegy 250 ezer (örmény, szír ortodox és arám nyelvű asszír) lakja. Többségükben az 1915-ös törökországi népirtás elől Szíriába menekültek leszármazottai.
Az ország északi részén fekvő sűrűn lakott tartományban két nagy tömbre szűkült az ellenállók több tízezer fegyverest számláló tábora. A kormányzóság visszafoglalásáért indított katonai csapás következtében nemcsak a felkelők és a civil lakosság, de a kormányerők is súlyos veszteségeket szenvednek. A 1,5 millió lakosú Idlebet már egy ideje folyamatosan ágyúzzák és bombázzák.
Az övezet – amelyre Törökország igényt tart – kulcsfontosságú a szíriai háborúban. Az offenzíva előkészületei – amelyben Szaúd-Arábia is részt vesz – már hetek óta folynak. Ugyanakkor Törökország az elmúlt években nemcsak jelentősen kiterjesztette befolyását a vele határos szíriai Idlíb nagy részére, de a térség egyes területeit már meg is szállta.
Ankara itt saját kénye-kedve szerint manipulálja a folyamatokat, hiszen számára sarkalatos jelentőségű, mi történik Észak-Szíriában, mert ez az ősellenségnek tekintett kurdok kiűzése mellett gazdasági, biztonsági és migrációs kérdésekben is érzékenyen érinti, ami természetesen közvetlenül kihat az Európai Unióra is.
Törökország mindinkább akadálya a szíriai újraegyesítési folyamatnak. Az általános támadás – hiába állítják az érdekeltek, hogy csak a dzsihádisták ellen irányul –, súlyos civil áldozatokkal jár.
Idleb kormányzóság nagy részét, mintegy 60%-át az al-Kaidából kinőtt al-Núszra Front iszlámistái ellenőrzik. Területén körülbelül 9-10 ezer terrorista és 30-40 ezer milicista áll fegyverben. Ezek egymással is elkeseredett harcot folytatnak, egyvalamiben azonban megegyeznek: nincs hova hátrálniuk.
A civil lakosok száma – az ide menekültek miatt – 750 ezerről 3 millióra duzzadt. A bombázások következtében az infrastruktúra – mindenekelőtt a kórházak – már csaknem teljesen elpusztult, és a segélyszállítmányok csak esetlegesen jutnak el a rászorulókhoz.
Idriss Dzsazaíry ENSZ különmegbízott szerint Szíriában soha ilyen rossz nem volt még a polgári lakosság helyzete.
Az Európai Unió, a szíriai társadalom prominens képviselőinek – köztük a szír egyházak püspökeinek – többszöri tiltakozása ellenére, hatályban tartja a lakosságot megnyomorító büntető intézkedéseket. Dr. Joseph Fares, a damaszkuszi olasz kórház igazgatója elmondta:
„Nem kapunk kéjgázt – ami pedig elengedhetetlen az érzéstelenítéshez –, mivel azt mondják, hogy ebből bombát lehet készíteni. Héliumra is szükségünk lenne, mert ezzel hűtjük az MRI scannert, de ezt sem lehet behozni. Ezért aztán az MRI központok többsége már nem is működik Szíriában.”
Boutros Marayati aleppói örmény-katolikus érsek bízik Szíria mihamarabbi fölszabadításában és a nemzeti megbékélésben. Ugyanakkor hangoztatta, hogy a szíriai egyházaknak továbbra is azon kell munkálkodniuk, hogy a háborúban is megerősítsék a keresztények hitét.
A damaszkuszi származású Hanna Ghoneim atya budapesti előadását a következő imával fejezte be:
Urunk és Istenünk! Kérlek, hogy terjeszd el a békét Szíriában, és add meg a Te békédet nekünk. Nem a világ békéjét, hanem a Te szeretetedet ültesd el a szívekbe. Engedd, hogy békében és jólétben élhessünk. Lásd meg a békét vágyó emberek tanúságtételét. Mert Te a béke királya vagy, és tiéd a hatalom mindörökkön örökké. Ámen.
Mi is könyörögjünk a közel-keleti békéért.
A beszélgetést a Mária Rádió Krisztusi Szolidaritás című műsorában hallgathatják meg 2018. október 28-án, vasárnap este 9 óra 5 perckor.
CSI-Magyarország
Izraeli kommandosók hajtottak végre katonai akciót Szíriában →
Terroristákkal szövetkezik a kijevi rezsim →
Szaúd-Arábia újra megnyitotta nagykövetségét Damaszkuszban →
