Tizenhét évet töltött rabszolgaságban
2016. 11. 02.
Amikor Nyanut Beng Ajaalt elrabolták, még egy tragédia érte: édesanyját is elvesztette. Aztán 17 évig kellett várnia a szabadságra…
A CSI Észak-Bahr el-Gazálban találkozott Nyanut Beng Ajaallal, aki a következőket mondta el:
„A Kartúm által fölbérelt milicisták 1998-ban támadták meg Akeut, a falunkat (Észak-Aweil szövetségi állam). Aznap az édesanyámnak segítettem a mezőn. Nagyon megijedtünk, mikor meghallottuk a lövéseket, és el akartunk szaladni. De mivel ketten kétfelé rohantunk, szem elől vesztettem az anyámat. Soha többé nem láttam őt… Máig nem tudom, mi történhetett vele.
Brutális rabszolgahajcsárok
Az arabok mindenkit összekötöztek a kezünknél fogva. Így gyalogoltunk Észak-Szudán felé. Végig kellett néznem a kegyetlenkedésüket. Már majdnem teljesen besötétedett. Az egyik nő annyira kimerült, hogy jártányi ereje sem maradt, de hiába könyörgött egy kis pihenőért. Egyszerűen lelőtték. Akkor este elválasztották a férfiakat a nőktől. Majdnem mindegyikünket kegyetlenül megerőszakoltak, vagy más módon szexuálisan bántalmaztak.
Akarata ellenére kétszer szült
Amikor Baleel városba értünk Észak-Szudánban, eladtak egy Mohamed Ali nevű arabnak. 17 éven át rabszolgaként gürcöltem neki. Állandóan fenyegetett. Takarítottam a házát, felügyeltem az állataira, és vizet hordtam a családjának. Soha egyetlen fillért nem kaptam tőle. Amikor beteg lettem, akkor sem törődött velem.
Két gyermeket szültem, de egyik terhesség sem tett boldoggá: először Ali erőszakolt meg, aztán meg arra kényszerítettek, hogy egy másik szolgával háljak.
Egyetlen kis fénysugár maradt az életemben: Ali megengedte, hogy a többi dinka rabszolgával beszélgessek. Ez egyáltalán nem magától értődő, sőt sokszor halál jár érte, ha észreveszik, hogy a rabszolgák egymással beszélni mernek. Így sikerült megőriznem az anyanyelvemet.
Komolyan gondolja?
Egy nap – 2015 őszén volt – hirtelen valami váratlan történt. A mesterem odajött hozzám, és teljesen komolyan azt mondta, hogy elmehetek, ha akarok. Egyáltalán nem lepődtem meg, inkább kicsit sokkolt a dolog. Hiszen Mohamed azelőtt többször is figyelmeztetett, nehogy szökni próbáljak, mert nagyon csúnya vége lesz. Állandóan fenyegetett, hogy lelő vagy elvágja a torkomat. Ezért egyáltalán nem tudtam, hogy komolyan beszél, vagy csak csapdát akar állítani.
De végül hittem neki. És valóban elengedett. Csatlakozhattam egy csoport Dél-Szudánihoz, akiket mind Omán szabadított ki. Az ő vezetésével kerültünk haza a szülőhazámba.
Bibliai mértékű öldöklés zajlik abban az afrikai országban, amely hálás Magyarország segítségéért →
Az embargó ellenére európai fegyver került a szudáni lázadókhoz →
Afrikai migránsokat sorozna be a cionista állam →
