Cadmus fordítás Cadmus
Régészet

2017. 10. 23.

Több száz, különös kőkapura leltek Szaúd-Arábiában

2017. 10. 23.

A többezer éves, vulkáni kőből épült falak csak a magasból látszanak. Nem tudni, kik és miért építhették a 400 sivatagi objektumot.

A NY Times számol be arról a felfedezésről, amelyet a Google Earth segítségével tettek régészek, Szaúd-Arábia sivatagában. Nem ez az első alkalom, hogy a fejlett technológia kapóra jött: Kazahsztánban és Afganisztánban is műholdas képek elemzésével jutottak újabb eredményekre a tudósok.

Az elmúlt évtizedben több ezer elföldelt vagy egyéb olyan emléket sikerült beazonosítani, amelyek „a régiek” keze nyomát viselik, szerte az arab országban.

Nemrégiben közel négyszáz olyan kőépítményre bukkantak régészek az arab sivatagban, melyeket formájuk miatt kőkapuknak neveztek el. A többezer éves objektumokat vélhetően nomád törzsek alakíthatták ki. David Kennedy, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem tudósa egy tanulmányban számol be eredményeikről:

Szaúd-Arábiára úgy tekintettünk eddig, mint egy sivatagra, de ez a puszta mégis rengeteg régészeti kincset rejthet, amelyeket érdemes volna feltérképezni. Ha a felszínen jársz, akkor észre sem veszed ezeket a formákat, de abban a pillanatban, hogy föléjük emelkedsz, vagy akár egy műhold magasságáig, összeáll a kép.

Már 1997 óta reptet a régész repülőket és helikoptereket a szomszédos ország, Jordánia felett, melyek fényképezik a levegőből a lávamezőn kirajzolódó szögletes, illetve kerek formákat. Sokat nem tudni jelenleg arról, kiknek köszönhetőek ezek az építmények, de az valószínűsíthető, hogy legalább kétezer évesek, de még akár kilencezer évvel ezelőtt is felhúzhatták őket. Nem kizárt, hogy a ma itt élő beduinok ősei alakíthatták ki ezeket a kőrakásokat.
Az 1920-ban iderepült pilóták figyeltek fel a deltoid nevű, strukturáltan lerakott bazaltkövekre, melyek mindegyike szakasztott olyan, amilyen papírsárkányokat a gyerekek szoktak eregetni. Még zsinór és hosszú, rojtos farok is tartozik hozzájuk.

A régészek szerint vadászati céllal épülhettek ezek a „sárkányok”: az egy mérföldnél hosszabb (közel két kilométeres) sík objektumok segítettek a nomádoknak beterelni a gazellákat az építmény belseje felé, ahol hamar zsákmányul tudták az állatokat ejteni.

A lávamező nem áll meg Jordánia határánál, hanem benyúlik a szaúdi térségbe is, szaporítván a megoldatlan rejtélyek számát, ráadásul ide Kennedy doktor sosem kapott berepülési engedélyt. Ezért magasabb szinten próbálkozott: a Google Earth képeihez folyamodott.

2004-ben, Dr. Abdullah Al-Saeed neurológus, aki megalapította a Desert Team nevű amatőr régész csoportot, feltárta a zord Harrat Khaybar nevű térséget. Látták a közel egy méter magasra rakott falakat, de fogalmuk sem volt arról, hogy ezek a magasból milyen különleges formákat rajzolnak ki.

2008-ban Al-Saeed ránagyított arra a területre, és dobott egy hátast:

Amikor megláttam a képeket, teljesen ledöbbentem, aludni sem tudtam utána este. Madártávlatból nézve ott vannak sorban ezek a lenyűgöző formák. Úgy mentünk el mellettük, hogy fel sem fogtuk, mik ezek.

A fővárostól, Riyadhtól 550 mérföldre (885 km) fekvő térség felkutatásába most már bevonta Dr. Kennedyt is, aki teljesen összezavarodott a képek láttán. Még sosem látott hasonló jelenséget.

Sem temetkezési, sem élőhely kialakításának céljából nem láttam még ilyesmit. Még az állat-csapdák sem voltak ilyenek. Fogalmam sincs, mire szolgálhattak.

Az ausztrál kolléga közel egy évtized alatt lelkiismeretesen katalogizált közel négyszáz ilyen I-alakú kaput, melyek közül a legnagyobb 480 m hosszú volt. Az átlagos hosszuk 48-150 méter közé esik, egyikük pedig összefonódik egy sárkányformával is.

Tanácstalanságában az ausztrál régész felkért több kollégát, hogy segítsenek megoldani a rejtélyt. Amíg hivatalos tudományos álláspont nem születik, addig az arab négyzetek ugyanúgy spekuláció tárgyai lesznek, mint a perui Nazca-vonalak.

Orientalista.hu – Nuus.hu

Megosztom:

, , ,




Back to Top ↑