Törökország újragondolja uniós kapcsolatait?
2017. 03. 21.
Törökország az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-ai népszavazás után átgondolja az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatait, és meghozza a szükséges döntést – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan államfő kedden Ankarában, egy erdőgazdálkodási rendezvényen.
Erdogan kifejtette: a referendummal új Törökország születik, amelyet nem lehet többé az uniós csatlakozással fenyegetni. Felszólalásában ismét fasisztának nevezte Európát annak ellenére, hogy Angela Merkel német kancellár korábban arra kérte a török elnököt, tartózkodjon a második világháború korát idéző kifejezésektől.
Az Európába irányuló menekültáradat visszafogásának érdekében tavaly március 18-án kötött uniós–török megállapodásban Brüsszel az EU-csatlakozási folyamat felgyorsítását, schengeni vízummentességet, valamint több milliárd eurós támogatást helyezett kilátásba Ankarának, ennek egyik előfeltételéül azonban a vitatott terrorellenes törvény enyhítését szabta. A török vezetés erre nem hajlandó, és többen azt vetik a szemére, hogy különösen a július 15-ei puccskísérlet óta a jogszabályokat a politikai ellenzék és egyes újságírók elhallgattatására használja fel.
A török államfő kedden azt is leszögezte: országa nem fogja engedni területén az ügynöki tevékenységet. Szavaival Erdogan a Bild német újság február végén letartóztatott helyi tudósítójára, Deniz Yücelre is utalt, akit korábban német ügynöknek minősített.
Az EU bővítési biztosa a Bild című német napilap keddi számában megjelent nyilatkozatában eközben közölte, „egyre valószínűtlenebb” Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz, hacsak Ankara nem változtat gyorsan irányt. Johannes Hahn szerint Törökország már egy ideje „egyre inkább távolodik az Európai Uniótól”. A biztos úgy véli, hogy a Recep Tayyip Erdogan által követett tekintélyelvű irányvonal és az elnöki rendszer bevezetését célzó tervezett alkotmánymódosítás valójában „elfordulás Európától”.
Az 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta csak tizenhat fejezetet sikerült megnyitni a harmincötből, és ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni.
Hahn nem zárta ki, hogy az uniós tagállamok rövidesen megvitathatják az Ankarával folytatott csatlakozási tárgyalások megszakítását, holott decemberben még a folytatásukat támogatták. „A jelenlegi fejlemények alapján bármikor sor kerülhet ennek a helyzetnek az újraértékelésére” – hangsúlyozta az uniós biztos, egyúttal határozottan visszautasította a török politikusok részéről az unió ellen elhangzott bírálatokat. Erdogan egyebek mellett „náci praktikák” alkalmazásával vádolta meg Angela Merkel német kancellárt.
Johannes Hahn elmondta azt is, hogy jelenleg nem lát esélyt a törökökkel szembeni uniós vízumkötelezettség eltörlésére sem. Véleménye szerint ez addig nem fog megtörténni, amíg Törökország vonakodik attól, hogy teljesítse az olyan lényeges kritériumokat, mint amilyen például a jelenleg ellenzékiek és a kormányt bírálók üldözésére is használt terrorellenes törvény módosítása.
Lemondták a németországi kampányrendezvényeket
A török kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) egyik szóvivője bejelentette, török politikusok nem tartanak több kampányrendezvényt Németországban az április 16-ai népszavazással összefüggésben. „Valamennyi meghirdetett rendezvényt lemondtuk” – közölte az AKP külföldi koordinációval foglalkozó kölni irodájának szóvivője az AFP francia hírügynökséggel, hozzátéve, hogy a döntést Ankarában hozták meg azt követően, hogy az elmúlt hetekben az ügy miatt kiéleződött a feszültség Törökország és Németország között.
A tervek szerint török miniszterek már nem kampányoltak volna a németországi török közösségek előtt az elnöki rendszer bevezetése mellett, csak az AKP képviselői léptek volna fel tájékoztató célú rendezvényeken.
Eközben Zafer Sirakaya, a török kormánypárt európai lobbiszervezeteként számon tartott Európai Török Demokraták Uniójának (UETD) elnöke is bejelentette a Wirtschaftswoche című német magazinban, hogy a népszavazás előtt már nem fognak olyan rendezvényt szervezni, amelyen a török kormány képviselői is részt vennének, inkább „helyi szintű” tájékoztatást terveznek.
Az elnöki rendszer bevezetéséről szóló referendum miatt az utóbbi időben Ankarának kiélezett konfliktusai voltak több európai uniós tagállammal is. Több ország magára haragította Törökországot azzal, hogy nem engedélyezte, hogy török politikusok kampányrendezvényeket tartsanak a helyi török közösségek előtt.
Orientalista.hu – (MNO,MTI)
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Lavrov: nem Zelenszkijjel kell tárgyalnunk a rendezésről →
