2017. 11. 19.
Tutanhamon fáraó sosem látott kincseit mutatják be Kairóban
2017. 11. 19.
Tutanhamon fáraó híres sírboltjából származó, korábban sohasem látott aranydíszeket mutat be egy kiállítás a kairói Egyiptomi Múzeumban.
A különleges kincseket felfedezésük óta egyáltalán nem láthatta még a nagyközönség, a kairói Egyiptomi Múzeumban őrizték őket csaknem száz éven át
– mondta el Khaled El-Enani egyiptomi régészeti miniszter a kiállítás megnyitóján.
A nagyjából időszámításunk előtt 1342 és 1324 között élt és fiatalon meghalt Tutanhamon szinte teljesen érintetlen sírboltját Howard Carter brit régész fedezte fel a Luxor közelében fekvő Királyok völgyében, 1922-ben. Múmiáját értékes sírmellékletek között, egy aranyszarkofágban találták meg.
Carter és csapata aprólékos gondossággal dokumentálta a mintegy 5400 tárgy, köztük bútorok, fegyverek, ruházatok, edények, ételek, szekerek és kultikus tárgyak megtalálási helyét és kinézetét.
Nem volt azonban idejük a felfedezések összehasonlító elemzésére. Nem csak látványosak, hanem komoly tudományos értéket is képviselnek
“Különösen igaz ez számos pompásan díszített aranylemezre és bőrrátétre, amelyeket az előkamra és a kincstár padlóján szétszórva találtak, az uralkodói szekerek közelében”
– mondta el Christian Eckmann német szakértő.
A szakértő szerint a rátétek helyzetéből arra lehet következtetni, hogy a szekerekhez és a lószerszámokhoz tartoztak,
tegezek, szemellenzők és szekérterítők részei lehettek. Eckmann szerint a műtárgyak a társadalmi és kulturális kapcsolatok hálózatának összetettségét bizonyítják, amely Földközi-tenger keleti térségét jellemezte az ókorban.
Egyesek hagyományos egyiptomi motívumokat, mások az időszámítás előtti második évezredben a térségben elterjedt mintákat ábrázolnak.
Az eretnek fáraó fiát a sírkamrája tette világhíressé
A különleges kincseket a kairói Egyiptomi Múzeumban őrizték 95 éven át anélkül, hogy restaurálták, vagy tudományos vizsgálatnak vetették volna alá őket. Sajnos nagyon rossz állapotban voltak, amikor 2014-ben elkezdtek foglalkozni velük – emelte ki a kutató.
Tutanhamon több mint 3000 éve uralkodott Egyiptomban:
kilencévesen került a trónra és alig 19 évesen halt meg. Tutanhamon az Ámon-kultusszal szakító, és az egyistenhit bevezetésére kísérletet tett, az úgynevezett Amarnai-reform elindítója IV. Amenhotep fáraó, közismert nevén Ehnaton, és Nefertiti fia volt.
Tutanhamon a legújabb kutatások szerint egy harciszekér-balesetben elszenvedett sérüléseinek elfertőződése miatt, vérmérgezésben hunyt el ennyire fiatalon.
A sírbolt felfedezése tette Egyiptom egyik leghíresebb fáraójává
az egyébként történelmi tettei alapján kevéssé jelentős uralkodót, és növelte meg az ország ókori civilizációja iránti érdeklődést.
A kiállítást Khaled El-Enani egyiptomi régészeti miniszter nyitotta meg a a fennállása 115. évfordulóját ünneplő Egyiptomi Múzeumban.
A tárlat december végéig lesz látható, ezután a kincseket a Tutanhamon gyűjtemény részeként állítják ki a 2018-ban megnyíló Nagy Egyiptomi Múzeumban.
Origo.hu