Közel-Kelet

2019. 07. 14.

Új keresztény templomok épülhetnek az Emirátusokban

Ferenc pápa idén februárban látogatott az Egyesült Arab Emirátusokba, ahol történelmi jelentőségű közös nyilatkozatot írt alá a szunnita iszlám legfőbb vallási központjának vezetőjével, az al-Azhar egyetem és mecset főimámjával az Abu-Dzabiban megrendezett vallásközi találkozón.

A szöveg világos: „A vallások soha nem ösztönzik a háborút, nem keltenek gyűlöletet, ellenségeskedést, szélsőségességet, nem szólítanak fel erőszakra vagy vérontásra. Ezek a csapások a vallási tanításoktól való eltérésnek, a vallások politikai felhasználásának a következményei…”

A pápát vendéglátó szövetségi állam vallási szempontból a legnyitottabb arab ország, azonban a „tolerancia” nem jelenti a politikai véleményszabadság gyakorlását. A tervezett nem iszlám kultuszhelyek – köztük tizenhét keresztény templom és kápolna – építése mögött összetett valóság áll.

A Fides hírügynökség és a helyi sajtót képviselő The National szerint június közepén jelentette be Sultan al-Zaheri, a közösségi fejlesztéssel foglalkozó minisztérium egyik osztályvezetője, hogy folyamatban van tizenkilenc nem iszlám kultuszhely építési engedélyének kiadása. Keresztény imahelyek és közösségi terek mellett szóba került egy hindu és egy szikh templom létesítése is. Az Egyesült Arab Emirátusok 1971-ben kiadott alkotmánya az iszlámot államvallássá nyilvánította, de miközben a föderáció egyre jobban megnyílik a vallásközi párbeszéd előtt, addig az ország belső életében a vallási kisebbségek és az eltérő politikai nézetek diszkriminációt, néhol üldözést szenvednek.

A terv sokat jelent az ott munkát vállaló 1,2 millió, jobbára délkelet-ázsiai keresztény számára, akik hétvégenként a jelenleg működő mintegy harminc templomban zsúfolódnak össze. „Minden hosszú idő óta itt lakó ember jogosult vallását megfelelő módon gyakorolni – jelentette ki a program felelőse. – Ezek az imahelyek (katolikusok esetében plébániák) ezentúl kapcsolatban állnak majd a kormányzattal, amellyel megoszthatják mindennapi problémáikat. Találkoztunk az érintett vallások és felekezetek vezetőivel, elmagyaráztuk elképzeléseinket, s workshopokat (műhelyeket) szerveztünk számukra.”

A kezdeményezés illeszkedik a 80 százalékban külföldi vendégmunkásokat foglalkoztató állam általános stratégiájához, melynek célja a vallási „tolerancia” előmozdítása. Ennek jele volt Ferenc pápa meghívása. Június 13-án pedig a Sir Bani Yas szigeten újra megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt egy keresztény romokat magába foglaló régészeti emlékhely. Az Abu-Dzabitól 200 kilométerre fekvő (600 körül épült) monostor maradványait Nahyan bin Mubarak Al Nahyan toleranciaminiszter is felkereste; kijelentette, hogy a monostor „létezése annak megerősítése, hogy területünkön a tolerancia és a másik elfogadása a régmúltban gyökeredzik”. Mindazonáltal az muszlimok számára tilos az áttérés, illetve a keresztények részéről bármiféle térítés, valamint a templomokon torony vagy kereszt elhelyezése.

A nyitottság gesztusainak megsokszorozódása összetett helyzetet takar. Lynn Maalouf kutató úgy véli, hogy a relatív jóakarat az emberi jogok csorbulását álcázza. „A pápa meghívásával és új templomok építésével az Egyesült Arab Emirátusok 2019-et »a tolerancia évének« nevezi. De 2011 óta rendszeresen tapasztalható a véleményszabadság kordában tartása. Minden kritikát megfogalmazó ember önkényes fogvatartás áldozata.” E véleményt Stéphane Lacroix, a politikatudományok doktora szintén osztja. „Az Arab Emirátusok »vallási tolerancia« felfogása nem mentes politikai hátsó gondolatoktól.” Ez a magatartás az úgynevezett „arab tavasz” (Tunéziából kiinduló népi felkelések sorozata) idejéig nyúlig vissza, mely Abu-Dzabit arra vezette, hogy a lázongásoktól megrémülve „korábban nem látott büntető hullámmal” válaszoljon. Azóta rendszeresen tartóztatnak le politikai ellenlábasokat, újságírókat, egyetemi tanárokat.

Forrás és fotó: Kaposvári Egyházmegye

, , ,




Back to Top ↑