Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat kért az Egyesült Államoktól
2022. 09. 14.
Ukrajna legutóbbi amerikai fegyverekre vonatkozó kívánságlistáján állítólag szerepel egy ismételt kérés nagyobb hatótávolságú taktikai ballisztikus rakétákra. Washington korábban elutasította az ilyen fegyverek küldését, mert félt az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódásától.
A hadsereg taktikai rakétarendszerét, az ATACMS-t az M142 HIMARS és az M270 sorozatvető rakétarendszerekkel lehet kilőni, amelyekkel Ukrajna már rendelkezik. A jelenleg alkalmazotthoz képest az igényelt rakéta jelentősen nagyobb, mintegy 300 km-es hatótávolsággal rendelkezik.
A rakéták azon 29 féle fegyverrendszer és lőszer között vannak, amelyeket Kijev az Oroszország elleni harchoz szeretne beszerezni az Egyesült Államoktól a jövő évben – jelentette hétfőn a Wall Street Journal.
Az amerikai törvényhozókkal megosztott és a lap által tanulmányozott lista a jelentés szerint harckocsikat, drónokat, tüzérségi rendszereket, Harpoon hajóelhárító rakétákat és a HIMARS/MLRS-rendszerekhez szükséges 2000 rendszeresített rakétát is tartalmaz.
Ukrán tisztviselők már régóta kérik az Egyesült Államoktól, hogy adjon nekik nagyobb hatótávolságú fegyvereket, köztük a hadsereg taktikai rakétarendszerét (ATACMS). A föld-föld rakétakomplexumot külön meg is nevezték egy múlt héten az ukrán médiában megjelent katonai stratégiai dokumentumban, amelynek társszerzője az ukrán erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij volt. A cikk egyik kulcspontja az volt, hogy Ukrajnának szüksége van nagyobb hatótávolságú fegyverekre, hogy a polgári lakosságra gyakorolt nyomás révén befolyásolni tudja az orosz politikát.
Az oroszok többsége – írták az ukrán stratégák – az ukrajnai katonai akciót valami távoli dolognak érzékeli, és “emiatt az orosz állampolgárok nem veszik akutnak ennek a háborúnak a veszteségeit, vereségeit és legfőképpen költségeit a szó szoros értelmében” – érvelt Zaluzsnij és társszerzője, Mihail Zabrodszkij volt parancsnok. A cikk szerint az ukrán hadsereg célja jövőre az, hogy “ezeket az érzéseket hatásosabbá tegye, függetlenül a célpontoktól távolságától”.
Washington és Kijev korábban azt mondta, hogy az Egyesült Államok ahhoz a feltételhez kötötte az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, hogy az ország vállalja, nem használja a fegyvereket orosz terület ellen. Washington elutasította a nagyobb hatótávolságú fegyverrendszerek biztosítását, arra az aggodalomra hivatkozva, hogy Moszkva ezt jelentős eszkalációnak venné, és esetleg közvetlenül bevonhatná a NATO-t a konfliktusba.
Brit katonai hírszerzés: Moszkva védelmére létrehozott orosz alakulatok szenvedtek súlyos veszteségeket
Az utóbbi napok ukrajnai ellentámadásában olyan orosz alakulatok is súlyos veszteségeket szenvedtek, amelyek eredeti feladata Moszkva védelme és a NATO-val szembeni hadviselés volt – áll a brit katonai hírszerzés kedden ismertetett friss helyzetértékelésében.
A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint a Harkiv megyéből az elmúlt egy hétben visszavonult orosz egységek az első harckocsizó gárdahadsereghez tartoznak, amely az orosz nyugati katonai körzet parancsnoksága alatt áll.
Ez az egység már az Ukrajna elleni orosz invázió kezdeti szakaszában is súlyos veszteségeket szenvedett, és a Harkivban indított ukrán ellentámadás kezdetéig sem pótolták teljesen ezeket a veszteségeket – áll a brit katonai hírszerzés keddi ismertetésében.
A brit védelmi tárca beszámolója szerint az első harckocsizó gárdahadsereg az orosz fegyveres erők egyik legtekintélyesebb alakulata, és eredetileg Moszkva védelme a feladata, valamint az, hogy az ellentámadás frontvonalában haladjon a NATO és Oroszország közötti háború esetén.
Mivel ez az alakulat az orosz nyugati katonai körzet alá tartozó egyéb egységekkel együtt mára súlyos mértékben leépült, a NATO-val szembeni hadviselésre létrehozott hagyományos orosz haderők általánosságban is jelentősen meggyengültek, és valószínűleg évekbe telik, mire Oroszország ismét ki tudja építeni ezt a katonai kapacitást – áll a brit katonai hírszerzés kedden idézett elemzésében.
Az oroszok kivonultak a Luhanszk megyei Kreminnából
Az orosz erők teljesen kivonultak a luhanszki régióbeli Kreminna településről – közölte kedden Szerhij Hajdaj, a megye kormányzója egy tévéműsorban.
A tisztségviselő ugyanakkor úgy tudja, hogy az ukrán csapatok még nem vonultak be a településre, mert a Donyeck megyei Liman körül súlyos harcok dúlnak.
“Kreminnában harmadik napja leng az ukrán zászló az adminisztráció épületén. Ez azt jelzi, hogy az összes megszálló és a velük együttműködők mindannyian elmenekültek” – magyarázta Hajdaj. Hozzátette: az oroszok gyakorlatilag Sztarobilszk várost is kiürítették, amely számukra afféle “átrakodó terület” volt eddig. Kifejtette, hogy az orosz erők Szvatove és Trojicke térségében próbálnak védelmi vonalat kialakítani, egyrészt azért, mert ez a terület közel van az orosz államhatárhoz, másrészt pedig innen vezet egy útvonal Luhanszk megyéből Liman felé. Megjegyezte: kulcsfontosságú Luhanszk megye számára, hogy Limant felszabadítsák az ukrán erők.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója arról írt a Twitteren, hogy Ukrajnának légvédelmi rendszerekre van szüksége létfontosságú infrastruktúrájának védelme érdekében, és még több fegyverre megszállt területeinek felszabadításához, beleértve Donyecket és Luhanszkot. A tisztségviselő szerint Luhanszk vagy Donyeck felszabadításának dominóhatása lesz, lerombolja a az orosz frontot, és politikai destabilizációhoz vezet Oroszországban.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Financial Times című bit lapnak kijelentette, hogy Kijev villámtámadása a vártnál sokkal jobban sikerült, de Ukrajnának meg kell védenie az általa visszafoglalt hatalmas területet egy esetleges orosz ellentámadástól.
A tárcavezető figyelmeztetett arra, hogy az orosz erősítés ellentámadást indíthat Ukrajna szerteágazó utánpótlási vonalai ellen, és az ukrán egységeket az orosz csapatok bekeríthetik, ha túlságosan előrenyomulnak.
Reznyikov kifejtette azt is, hogy a déli Herszon megyében az ukrán ellentámadás azért halad lassabban, mint a harkivi régióban, mert az mezőgazdasági régió, és az oroszok védelmi lövészárokként használhatják az öntözőcsatornákat.
Közben a washingtoni hadtudományi intézet (ISW) elemzői legfrissebb jelentésükben műholdas felvételek alapján arról számoltak be, hogy az orosz erők elhagyták a Herszon városától mindössze 15 kilométerre lévő, műveleti szempontból jelentős Kiszelivka települést.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az RBK-Ukrajina hírportálnak nyilatkozva kijelentette, hogy Kijev nem zárja ki a tárgyalásokat Oroszországgal, de csak akkor hajlandó megállapodni Moszkvával, ha Ukrajna területi integritásának teljes helyreállításáról van szó. Szavai szerint a nemzetközi partnerek egyetértenek abban, hogy jelenleg semmi jel nem utal arra, hogy Oroszország készen állna ilyen tárgyalásokra, vagy hogy az ilyen tárgyalások feltételei már adottak lennének. A miniszter nem zárta ki, hogy Ukrajna területének egy részét katonai, egy részét pedig diplomáciai úton fogják visszaszerezni.
Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó közben arról számolt be, hogy az éjszaka folyamán a megyeszékhelyet nem érte támadás, viszont Lozove települést lőtték az orosz erők, és találat ért egy oktatási intézményt. Az elmúlt napban Harkivot és környékét, a csuhijivi és a kupjanszki járást is folyamatosan érték orosz támadások. A sürgősségi egészségügyi ellátó központ tájékoztatása szerint az elmúlt napban Harkivban egy civil halt meg, és hatan sérültek meg. A kupjanszki járásban ketten vesztették életüket, ezen kívül még hárman sérültek meg a megye különböző részeiben.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál a helyi kormányzók közléseiből készített összeállításában arról számolt be, hogy Donyeck megyében az elmúlt napon legalább hatan haltak meg, és 14-en sérültek meg a helyi lakosok közül.
Az ukrán erők stratégiai kommunikációs osztálya arról adott hírt, hogy Kupjanszknál megsemmisítették az első drónt, amelyet Irántól vásárolt Oroszország. Az ukrán vezérkar összesítése szerint eddig már megközelítőleg 53 300 orosz katona halt meg Ukrajnában. A vezérkar napi jelentésében arról írt, hogy a felszabadított területeken naponta mintegy kétszáz, oroszok által elkövetett háborús bűncselekményt rögzítenek, ezen felül tíz régióban több mint 70 ezer négyzetkilométer van aláaknázva, illetve fel nem robbant lövedékekkel teleszórva Ukrajnában.
Az ukrán erők több mint háromszáz települést szabadítottak fel Harkiv megyében
Az ukrán fegyveres erők az ellentámadás néhány napja alatt több mint 300 települést, azaz 3,8 ezer négyzetkilométert szabadítottak fel Harkiv megyében – közölte Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes egy keddi tévéműsorban.
“Több mint 150 ezren szabadultak fel a megszállás alól, ahol valójában túszok voltak” – emelte ki a tisztségviselő. Szavai szerint az ellentámadás folytatódik addig, amíg az egész régió fel nem szabadul. Maljar nem volt hajlandó részleteket közölni, csak annyit kért, higgyenek abban, hogy “ez a lehető leghamarabb megtörténik”. Később a Facebookon azt írta, hogy a több mint 300 település és 3,8 ezer négyzetkilométerméter “a megerősített adatok, Harkiv megye felszabadított területeinek valós száma ennek csaknem kétszerese”. A miniszterhelyettes azt ígérte, hogy szerdán “naprakész” adatokat ad a harkivi régióról.
Az ukrán légierő sajtószolgálata arról számolt be, hogy két óra alatt két orosz repülőgépet – egy Szu-24-es bombázót és egy Su-25-ös harci repülőgépet – valamint egy drónt lőtt le a légvédelem a dél-ukrajnai Herszon megye, illetve a Donyec-medence fölött.
A légierő hírt adott arról is, hogy a harkivi régió felszabadított területén, Balaklija közelében az ukrán hadsereg egy orosz Szu-34-es vadászbombázó maradványaira bukkant.
Az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be, hogy információi szerint az oroszok és a velük együttműködők sürgősen elkezdték kimenekíteni családjaikat a Krímből és Dél-Ukrajnából, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tisztjei pedig igyekeznek titokban eladni a félszigeten lévő lakásaikat.
“Ukrajna védőinek sikeres fellépése arra kényszeríti az ideiglenesen megszállt Krím és államunk déli részének úgynevezett hatóságait, hogy sürgősen menekítsék családjukat az Oroszországi Föderáció területére. Annak ellenére, hogy a lakosság biztosította a félszigeten való tartózkodásuk biztonságát, a Krím megszálló adminisztrációjának képviselői, az FSZB tisztjei és egyes katonai egységek parancsnokai, beosztottjaik előtt titokban tartva megpróbálják eladni lakásaikat, és sürgősen kivinni rokonaikat az országból” – idézte közleményükből az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A hírszerzésnél hozzátették: “ugyanakkor a megszállók megtiltották általában a lakások adásvételét, korlátozták a mozgást a krími hídon, és minden lehetséges módon megpróbálják blokkolni a hozzáférést az ukrán ellentámadással kapcsolatos információkhoz”. Kiemelték, hogy minden háborús bűnöst lelepleznek és bíróság elé állítanak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette a Twitteren, hogy Ukrajna további 1,4 milliárd dollárt kap a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) a rendkívüli finanszírozási program keretében.
MTI, Orosz Hírek
Lavrov: nem Zelenszkijjel kell tárgyalnunk a rendezésről →
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
Az iraki ellenállás az amerikai csapatok azonnali távozását követeli →
