Úton a katasztrófa felé: évente másfél millióval nő Egyiptom lakossága
2022. 07. 10.
2000-ben Egyiptom lakossága nem érte el a 70 millió főt, az ENSZ pedig ugyanebben az évben úgy becsülte, hogy 2026-ra ez a szám 96 millióra fog növekedni. Ehhez képest 2020 februárjában egy vidéki régióban megszületett Egyiptom százmilliomodik lakosa, egy kislány, Yasmine Rabie. Azóta is évente körülbelül másfélmillióval nő a Nílus vidékének lakossága, Egyiptom megfékezhetetlen demográfiai robbanása pedig intő jel a világ számára.
Egyiptom elnöke, Abdel-Fattáh esz-Szíszi pár éve úgy nyilatkozott, a terrorizmus mellett a népességnövekedés jelenti a legnagyobb veszélyt országára. Az elsőre túlzónak tűnő hasonlat nem áll távol a valóságtól: mint a bevezetőben szereplő adatok is mutatják, elképesztő ütemben nő az észak-afrikai ország lakossága, amely különösen azért riasztó, mert földrajzi adottságai a teljes ellenkezőjét predesztinálják.
Egyiptom lakosságának 95 százaléka területének 4 százalékán él.
Ez olyan, mintha Tolna megyében élne a jelenlegi magyar lakosság 95 százaléka, azaz 9,2 millió ember.
Ez a terület Egyiptomban a Nílus partvidéke és deltája, ahol a vízmennyiség legalább arra elegendő, hogy a minimális szükségleteit fedezze a lakosságnak.
A víz azonban már most sem elég, és a helyzet csak rosszabbodni látszik, mivel Etiópa több mint tíz éve épít egy óriási gátat a Nílus korai szakaszán, amely már elkezdett áramot termelni, és szabályozása okán még rosszabb vízhozamokat hozhat Egyiptomban.
Stabil növekedés, váltakozó ütemben
Egyiptom lakossága évtizedek óta stabilan növekszik, mértéke azonban nem volt mindig ennyire kiugró. Már az ezredforduló előtt felismerték, hogy a népszaporulat megoldhatatlan problémák elé állíthatja az országot, sikerült is mérsékelt sikereket elérni az ügyben, azonban a 2010-es évektől, egyesek szerint az Arab Tavasztól datálhatóan újra megugrott a születésszám, és azóta sem igazán lankad a mértéke, ahogyan az az alábbi ábrából is kiolvasható:
Azt jóval könnyebb meghatározni, hogy miért nagy a születési kedv Egyiptomban, mint azt, hogy miért ugrott meg a többi arab országhoz képest is kiugróan a 2010-es években. A gyermekszám a szegényebb családokban magasabb, ami minden fejlődő országban létező jelenség. Az elmaradottabb, állami szociális hálóból kiszoruló családokban ugyanis az időskori jólétet, a háztáji segítséget a gyermekek tudják szolgáltatni. Másrészről a családtervezés sok muszlim szerint ellenkezik a vallási előírásokkal, mely szerint a nagy család áldás – bár ennek ellenkezőjéről a kormány már egy ideje igyekszik meggyőzni a lakosságot.
Kettő elég!
A kettő elég! néven futó születésszabályozási programot sok kritika éri, elsősorban azért, mert hiába fut három éve, nem nagyon látni eredményeket. Természetesen ennyi idő alatt nem lehet megállítani egy ország gyarapodását, azonban az ígért egészségügyi központok építése sem halad tervezett ütemben, sem a jó minőségű fogamzásgátló eszközök (kondom, spirál) nem terjedtek el országszerte. A vallási beidegződéseket pedig végképp nem sikerült felülírni. A probléma pedig óriási, és egyre nagyobb terhet ró az államigazgatásra, amit az alábbi statisztikák is mutatnak:
- az általános iskolás korú gyermekek száma 2011 és 2016 között 40 százalékkal nőtt;
- évente hétszázezer fiatal lép be a munkaerőpiacra, amely lehetetlen kihívás egy fejlődő gazdaságnak;
- ennek köszönhetően a 18-29 év közötti korosztály negyede munkanélküli.
De nem csak ilyen nagyívű problémák vannak, hanem akut nehézségek is, mint az óriási forgalom Kairóban, amely miatt gyakran a terhes nőkhöz sem érnek ki a mentők, a lakosok pedig kétszer meggondolják, hogy elinduljanak-e elintézni ügyeiket a városban.
Az akut problémákra az állam akut megoldásokkal is próbálkozik: 2017-ben indult el a majdnem húszmilliós Kairó tehermentesítésére egy alternatív főváros építése, ahol többmillió lakossal terveznek, és várhatóan a világ legnagyobb tervezett fővárosa lesz, ha egyszer elkészül. Egy mecsetet már átadtak benne, de pontos állapotáról kevés információ található.
Kritizálói szerint azonban ez az új főváros elsősorban a gazdagok számára nyújt majd megoldást, a népességprobléma azonban most sem őket érinti elsősorban, hanem a vidéken élő szegényebb rétegeket, ahonnan a nagycsaládok fiataljai a digitális eszközöknek köszönhetően már megízlelik a jóléti világ gyümölcseit és nagy számban költöznek be Kairó nyomornegyedeibe, ahonnan nehéz a kitörés.
Ilyen emblematikus negyede lett a fővárosnak a Holtak városa, amelyet a helyiek csak úgy emlegetnek, hogy a temető, vagy nekropolisz. Ez az ősrégi temetkezési terület az elmúlt évtizedekben élővé vált, milliók költöztek be az elhagyatott kriptákba, és alakították ki életüket a sírok felett. Mára már generációk nőttek fel a sírok között, amely Kairó legnagyobb és a legrégebbi nyomornegyede.
Borús jövő
A hónapok óta tartó orosz-ukrán háború, és az általa kiváltott élelmezési válság súlyos problémákat okoz és fog okozni Egyiptomban. Mivel a két ország együttesen a világbúzaexportjának 30 százalékáért felel, a náluk bekövetkező termelési nehézségek több tíz százalékos áremelkedést okoztak a búza esetében.
Miután Egyiptom szegényei közt az egyik legáltalánosabb étel a pitához hasonló eish baladi kenyér, egy átlagos egyiptomi pedig a világátlag kétszeresét, évi 150-180 kilogrammot fogyaszt kenyérből. Az óriási kereslet miatt vált Egyiptom a világ egyik legnagyobb búzaimportőrévé, a felszaladó árak és csökkenő világpiaci termelés miatt pedig ez egyre nagyobb terheket ró az államgazdaságra. A kenyér stabilan alacsony ára az alapköve volt minden eddigi rezsimnek, az elszabaduló árak tehát nagy valószínűséggel vezethetnek majd erőszakhoz, belső konfliktusokhoz és éhezéshez.
A gázai keresztények keresztutat járnak →
Teljesen elvesztette értékét a török líra, csúcson az infláció →
Ramallah: Gázának az önálló palesztin állam részévé kell válnia →
