Lapszemle

2018. 03. 24.

Választások az anarchiában



A migrációval küzdő Líbiában törzsek tucatjai állnak szemben egymással.

Hét évvel a líbiai forradalom kirobbanása és a Moammer el-Kadhafi néhai vezető erőszakos halálába torkollott nemzetközi beavatkozás után az ENSZ idén júliusban választásokat rendez a polgárháborús országban. Az Európára zúduló migrációs tömeg miatt az észak-afrikai ország jövője kulcsfontosságú, azt azonban még a legoptimistább szakértők sem remélik, hogy a voksolás véget vetne a mélyen gyökerező konfliktusoknak.

Miközben a laikusoknak is nyilvánvaló, hogy a világ legmegosztottabb államának számító, több mint száznegyven törzs által lakott Líbia nincs felkészülve egy általános választásra, az ENSZ, illetve az Európai Unió elhatározta: idén júliusban elnöki és parlamenti választásokat tartanak a polgárháborús országban. Ennek érdekében nem sok minden történt eddig, legfeljebb annyi, hogy a szavazók nyilvántartásba vétele rendeződött, amelynek alapján körülbelül 2,3 millió líbiai készen áll voksolni.

A több mint hatmilliós országban ez az arány nem számít rossznak, a probléma mégis inkább az, hogy a helyzet Moammer el-Kadhafi 2011-es eltávolítása óta változatlan: a széttöredezett országban nagyjából mindenki harcol mindenkivel. Míg tehát néhányan azt gondolják, hogy a szavazás újraegyesítheti az országot, a legtöbben inkább pesszimisták. Egy békés voksolás megteremtéséhez ugyanis szükség lenne politikai érettségre, működő intézményekre, amelyek a nemzet érdekeit szolgálják.

Líbia azonban éppen ebben különbözik leginkább a nyugati értelemben vett nemzetektől, az ország határai ugyanis nem egyesítik a lakosokat: az észak-afrikai országban nincs nemzeti identitás vagy nemzettudat, sem olyan, hogy líbiai nép, csak törzsek vannak, akik az anarchiát kihasználva igyekeznek minél jobban pozicionálni magukat.

Az irányítás is jó ideje kettészakadt, egyrészről ugyanis a nemzetközi közösség által felállított tripoli kormányzat látja el az állami funkciókat, másrészt pedig Halifa Haftár tábornok, aki az ország keleti, olajban gazdag része felett gyakorolja az ellenőrzést. A mostani elnökválasztáson szerepelni fog a jelöltek listáján Fájez esz-Szarrádzs jelenlegi miniszterelnök és a rendkívüli befolyású Haftár tábornok is. Pár napja Kadhafi fia, Szeif al-Iszlám is bejelentette, hogy indul a választásokon, hogy „megmentse és egyesítse Líbiát”.

Elemzők ugyanakkor attól tartanak, hogy a választás csak olaj a tűzre: a tripoli kormány egyébként is rendkívül alacsony támogatottságú, míg az oroszokban segítő szövetségesre talált Haftár egyre növeli erejét. Míg előbbi egy olyan államberendezkedést képzel el, ahol a vallás és politika nem különül el egymástól, addig a tobruki kormányzat egy szekuláris, nyugati mintára épülő államot szeretne létrehozni. Kadhafi fia ígérete szerint hamarosan ismerteti programját, ezek fényében lehet majd eldönteni, melyik politikai erővel van a legnagyobb esélye egyezségre jutni az Európai Uniónak a migrációs válság enyhítéséhez.

Magyar Idők – Tóth Loretta

, , , , ,




<


Back to Top ↑

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com