Interjú

2017. 02. 23.

Végveszélyben a szíriai keresztények



A Benjamin Blanchard által vezetett francia segélyszervezet fő célja a saját régiójukban segíteni a menekülteket a Közel-Keleten

A szíriai helyzet másmilyen testközelből, mint a médiából – hangsúlyozta Benjamin Blanchard, az S. O. S. Chrétiens d’Orient nevű, közel-keleti keresztényeket védő francia segélyszervezet igazgatója budapesti látogatásán.

– Hogyan jött létre a segélyszervezetük?

– A francia kormány 2013 őszén bombázni akarta Szíriát, az an-Nuszra iszlamista terrorszervezet pedig megtámadta Maalulát, egy ősi keresztény települést Szíriában, ahol még mindig beszélték az arámi nyelvet. Egy baráti társasággal összefogtunk, és karácsonyra négytonnányi segéllyel – játékokkal, takarókkal, ruhákkal – teli konvojjal mentünk oda. Így kezdődött, s azóta folyamatosan jelen vagyunk a helyszínen Irakban és Szíriában, de fokozatosan Libanonban, Jordániában, Egyiptomban és Pakisztánban is. A fő célunk a keresztények segítése s az, hogy kapcsolatot teremtsünk a nyugati és a keleti keresztények között, felhívjuk a figyelmet a helyzetükre.

– Megváltozott a véleménye a szíriai helyzetről, miután saját szemével látta?

– Tájékozódtam, mielőtt kimentem, de nagyon nehéz, hiszen minden oldalról ömlik a propaganda. Az elmúlt három évben egyszer sem hallottam egy szíriai embert sem, aki mérsékelt vagy demokratikus ellenzéki felkelőkről beszélne. Talán 2011-ben még lett volna erre példa, de már nem. Sokszor voltunk Aleppóban 2014-től, az emberek nagyon dühösek a nyugati médiára. Nem azért, mert elmondták, mi történt Kelet-Aleppóban, hiszen természetes, hogy megírják, ha a hadsereg bombáz egy kórházat vagy iskolát. Hanem azért, mert sosem írtak arról, mi történt Nyugat-Aleppóban. Minden egyes nap bombáztak kórházakat, iskolákat. Szándékosan reggel bombázták az iskolákat, amikor a gyerekek megérkeztek. Ami a kormány által ellenőrzött területeket illeti, mondjuk Damaszkuszt, azt tapasztaltuk, hogy vannak nehézségek, hiány van mindenből, üzemanyagból, áramból, gyógyszerből, de az egyetemek, iskolák, kórházak, éttermek nyitva vannak, az emberek pedig igyekeznek normális életet élni.

– Milyennek látja az Európába érkező keresztény menekültek helyzetét?

– Mi elsősorban azokkal foglalkozunk, akik a saját országukban, térségükben akarnak maradni, vagy nem tudják azt elhagyni. Részt veszünk a házak, kórházak építésében, hogy ott tudjanak maradni. Amit tudunk, hogy alapvetően két okból hagyják el a régiójukat. Az egyik a biztonság hiánya. Mindenki szeretne a saját országában maradni, de sokan menekülni kényszerülnek. A második ok pedig gazdasági. Nem minden szíriaira igazak a menekültstátus kritériumai. Azért jöttek döntően férfiak Európába, mert a családjukat Damaszkuszban, Tartúszon, Latakiában vagy akár a már biztonságos Aleppóban hagyják, és nem tudnak miből megélni. Szíriát szankciók is sújtják, ezért kell a férfiaknak Európába menniük, hogy pénzt keressenek a családjuknak, ezért vállalják a veszélyt, hogy átkeljenek a tengeren. Ez sokkal veszélyesebb, mint Damaszkuszban maradni. Azt hisszük, hogy minden menekült háborús övezetből érkezik. De Szíria elég nagy része biztonságos, még turistautakat is szerveztünk oda, nagy sikerrel.

– Hogyan értékeli az Emberi Erőforrások Minisztériuma üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárságának szerepét?

– Először egészen hihetetlennek tűnt, amikor hallottunk róla, hiszen az első ilyen intézmény a világon. Az egyik célunk, hogy hangot adjunk a közel-keleti keresztényeknek, felhívjuk a figyelmet a helyzetükre. Nagyon fontos, hogy a helyettes államtitkárság már a nevében is kimondja, hogy veszélyben vannak a keresztények. A szekularitáshoz ragaszkodó Franciaországban erről mondjuk nagyon nehéz nyíltan beszélni.

Magyar Hírlap

Címkék: , , , ,






Back to Top ↑