Cadmus fordítás Cadmus
  • Húszik válaszcsapásai a Vörös-tengeren

  • Szíriai konfliktus

  • Palesztin – izraeli konfliktus

  • Legolvasottabb híreink

    • No results available
  • Keresztényüldözés a Közel-Keleten

  • Afganisztáni háború

  • Tajvani konfliktus

  • Örmény-azeri konfliktus

  • Időjárás

Geopolitika

2022. 07. 04.

USA szerint korai lennének a béketárgyalásoknak az oroszok és ukránok között

2022. 07. 04.

Washington úgy véli, hogy még túl korai lenne béketárgyalásokról beszélni Moszkva és Kijev között, mivel egyik fél sem áll készen az ilyen tárgyalásokra – mondta John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) stratégiai kommunikációért felelős koordinátora vasárnap a Fox Newsnak.

Arra a kérdésre, hogy Joe Biden amerikai elnöknek “nyomást kellene-e gyakorolnia” Oroszországra és Ukrajnára a béketárgyalások irányába, Kirby ehelyett azt mondta, hogy “itt az ideje, hogy az USA továbbra is támogassa Ukrajnát”.

Washington célja, hogy Kijev “meghatározhassa, hogyan és “milyen feltételekkel” dől el a győzelem a folyamatban lévő konfliktusban”.

“NEM AKARJUK, HOGY UKRAJNA VERESÉGET SZENVEDJEN OROSZORSZÁGTÓL, EZÉRT TOVÁBBRA IS SÜRGETJÜK A SEGÉLYEZÉST ÉS A TÁMOGATÁST” – MONDTA AZ NSC MAGAS RANGÚ TISZTVISELŐJE, HOZZÁTÉVE, HOGY CSAK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK MÁR 7 MILLIÁRD DOLLÁROS SEGÉLYT ÉS TÁMOGATÁST FOLYÓSÍTOTT UKRAJNÁNAK.

A lehetséges jövőbeli tárgyalásokról szólva Kirby azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök “azt fogja mondani, hogy ezeknek a megbeszéléseknek nem most van itt az ideje”. Vlagyimir Putyin orosz elnök “nem mutatta jelét annak, hogy érdekelnék a béketárgyalások” – tette hozzá az amerikai tisztviselő.

A hét elején Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, Kijev egy nap alatt véget vethetne a konfliktusnak, ha utasítaná csapatait és a nacionalista erőket, hogy tegyék le a fegyvert, és teljesítsék a Moszkva által előterjesztett követeléseket. Oroszország korábban azzal vádolta Ukrajnát, hogy hátráltatja a béketárgyalásokat, amelyekre március óta nem került sor. Az ukrán fél kitartott amellett, hogy csak akkor tér vissza az tárgyalóasztalhoz, ha “erősebb tárgyalási pozícióban” lesz. Kijev vezető tárgyalója, David Arahamija a múlt héten azt mondta, hogy ez a pillanat augusztus végén jöhet el.

Vasárnap Peszkov azt mondta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei azok, akik “a háború folytatására fogadnak”, és megakadályozzák, hogy Kijev akár csak gondoljon a békére. A Kreml úgy véli, hogy eljön a tárgyalások ideje, mivel a józan ész végül győzedelmeskedik.

Macron: nem akarom megsemmisíteni Oroszországot

Emmanuel Macron francia elnök egy nemrégiben készült dokumentumfilmből közölt részleteiben elítélte az “angolszász” vezetőket, amiért nyíltan megsemmisülést kívánnak Oroszországnak. Macront már Ukrajna legbuzgóbb támogatói közül is sokan bírálták, amiért kapcsolatban maradt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Miközben elítélte Oroszország ukrajnai katonai műveletét és támogatta a Moszkvával szembeni uniós szankciókat, a francia elnök február óta többször is beszélt telefonon Putyinnal. Ezek a hívások a jelek szerint nem vitték közelebb Ukrajnát a békéhez, de Macron megvetést váltottak ki Kijev támogatói, köztük Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök részéről, aki szidta francia kollégáját, amiért egy olyan emberrel beszélget, akit “Hitlerhez” hasonlított.

Egy, a francia televízióban nemrég sugárzott dokumentumfilmben azonban Macron bepillantást engedett a diplomáciához való hozzáállásába.

A múlt hónapban Kijevből hazafelé tartó vonaton forgatott felvételen Macron kifejtette, hogy Putyinnal való beszélgetésre azért van szükség, hogy az ukrajnai konfliktus ne váljon szélesebb háborúvá. Az “angolszász” vezetőket úgy jellemezve, hogy azt az üzenetet erőltetik, hogy “meg kell semmisítenünk Oroszországot, végleg meg kell gyengítenünk”, Macron azt mondta, hogy az ő célja ehelyett az, hogy “segítsen Ukrajnának győzni”, és “ne harcoljunk Oroszország ellen, nemhogy megsemmisítsük”.

Bármilyen gyakorlati hasonlóság is van Macron megközelítése és amerikai és brit kollégái között, akik mindannyian fegyverekkel és lőszerrel látják el Kijevet, a retorikában egyértelmű különbség van Franciaország és az “angolszász” világ között.

Míg Joe Biden amerikai elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy “népirtást” követ el Ukrajnában, addig Macron óva intette a Nyugatot attól, hogy ilyen súlyos kifejezésekkel éljen. Hasonlóképpen elutasította Kijev azon kérését, hogy nyilvánítsa Oroszországot a “terrorizmus támogatójának”.

És míg Lloyd Austin amerikai külügyminiszter úgy jellemezte az ukrajnai konfliktust, mint lehetőséget arra, hogy Oroszország “meggyengüljön”, Biden pedig elszólta magát, hogy rendszerváltást szeretne Moszkvában, addig Macron kijelentette, hogy a Nyugatnak “nem szabad megaláznia Oroszországot”, hogy egy napon lehetővé tegye a békemegállapodást.

Nagy-Britanniában Boris Johnson miniszterelnök “krokodilhoz” hasonlította Putyint, és többször elutasította a Moszkvával való béketárgyalások gondolatát. Eközben a brit fegyveres erők újonnan kinevezett vezetője kijelentette, hogy a brit hadseregnek fel kell készülnie arra a lehetőségre, hogy “csatában győzze le Oroszországot”.

Macron ezzel szemben azt mondta, hogy az európai vezetőknek “mindig tiszteletben kell tartaniuk Oroszországot mint országot és az orosz népet”, azzal érvelve, hogy “nincs tartós béke, ha Oroszország nem vesz részt a kontinensünkön a béke nagy építkezésében”.

Macron azonban a G7-országok vezetőihez csatlakozva egyetértett azzal, hogy támogatni fogja Kijev hadseregét “addig, amíg szükséges”, és miután elutasította azokat a pletykákat, amelyek szerint azt javasolta volna Ukrajnának, hogy cseréljen el némi területet az a békéért, Macron most ragaszkodik ahhoz, hogy “Ukrajna majd eldönti, mikor teljesülnek a béke megteremtésének feltételei”, ami egy nyílt végű álláspont, amely az USA, az Egyesült Királyság és más NATO-országok álláspontját tükrözi.

Putyin azzal vádolta az európai vezetőket, hogy feláldozzák saját gazdaságukat Ukrajna háborús erőfeszítéseinek támogatására, azt állítva, hogy “amerikai nagyuruk nyomására” gazdasági “öngyilkosságot” követnek el.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrég azt mondta, hogy bár Macron “még mindig az EU stratégiai függetlenségéről beszél”, “biztos benne, hogy nem fogják hagyni, hogy megkapják”.

Lavrov: London ürügyet keres, hogy haditengerészete behatoljon a Fekete-tengerre

London ürügyet próbál találni arra, hogy a brit királyi haditengerészet behatoljon a Fekete-tengerre – jelentette ki vasárnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

“Még akkor is, amikor például Boris Johnson [brit miniszterelnök] és külügyminisztere nyilatkozatát hallgatjuk, egyértelműen megpróbálnak feltételeket teremteni, ürügyet találni arra, hogy a Királyi Haditengerészet belépjen a Fekete-tengerre, és elkezdje irányítani a gabona szállítást azokból a kikötőkből, amelyeket az ukránok aláaknázta, és amelyeket az ukránok maguk kötelesek aknamentesíteni” – mondta Lavrov a Rosszija 1 orosz televíziónak.

A miniszter hozzátette, hogy a jelenlegi élelmiszerválságot többféle célra használják fel, többek között arra, hogy Ukrajnát “fényezzék”, és Oroszországot olyasmivel vádolják, amiben nem érintett.

A világ vezetői és a nemzetközi szervezetek az ukrajnai orosz katonai művelet februári kezdete óta aggodalmukat fejezték ki egy közelgő és nagyszabású élelmiszerválság miatt, hivatkozva az ellátási láncok megszakadására, az árak emelkedésére és a világ egyik legnagyobb gabonatermelő régiójának termésének hiányára.

A nyugati országok azzal vádolták Oroszországot, hogy blokkolja a gabonaszállítmányokat Ukrajna fekete-tengeri kikötőiben. Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy a kikötőket Ukrajna aláaknázta, és ezzel lehetetlenné tette a szállítást. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy Oroszország nem akadályozza a gabonaexportot Ukrajnából, és ha Kijev aknamentesíti a kikötőket, a gabonát szállító hajók gond nélkül el tudnak majd indulni.

Megosztom:

, , , , , , , , , , , , ,




Back to Top ↑