Afrika

2018. 07. 21.

Zónázás: megindult a marakodás Afrika szarváért



Jogi lépéseket tesz Dzsibuti és Kína ellen a DP World nevű vállalat. A dubai székhelyű cégnél azért döntöttek emellett, mert úgy érzik, Dzsibuti nem jogszerűen járt el akkor, amikor kínai társaságoknak adta a – kínai beruházásként megépített – új szabadkereskedelmi zóna üzemeltetését.

A tét továbbra is az, melyik szereplőnek lesz igazi befolyása Afrika szarván a Vörös-tengeren zajló kereskedelemre. Ennek kulcsfontosságú eleme a most átadott, hatalmas szabadkereskedelmi zóna Dzsibutiban.

Nem most kezdődött

A kicsiny, szegény afrikai ország, Dzsibuti, gazdasági teljesítményét elsősorban stratégiai elhelyezkedésének köszönheti. Afrika szarvának parányi állama több nagyhatalomnak is fontossá vált a közelmúltban.

Dzsibutira – és Kínára – most egy dubai vállalat rágott be, méghozzá azért, mert

az afrikai állam kihagyta őket a nemrégiben átadott, a kontinens legnagyobb kereskedelmi zónájának üzemeltetéséből.

A DP World neve talán nem cseng ismerősen, ám a dubai elit érdekeltségébe tartozó cég igen fontos szereplője a tengeri kereskedelemnek.

Ahogy az Africanews írja, a DP több mint negyven országban, 78 kikötőt üzemeltet, és érvényes megállapodásuk van jemeni és szomáliai portokra is.

Egy héttel a terület első ütemének átadása után már jelezték, nem hagyják annyiban a dolgot, és jogi eszközökhöz nyúlnak.

A vállalatnál azt mondják, Dzsibuti először akkor járt el megkérdőjelezhetően velük szemben, amikor februárban egy 50 évre szóló megállapodást rúgott fel a céggel, ami a fővárostól 5 kilométerre lévő Doraleh konténerterminál üzemeltetésére vonatkozott.

A DP-nél azt is vitatják, hogy Dzsibutinak egyáltalán volt-e joga új szerződést kötni erre a területre – ahogy azt megtette nem sokkal később egy kínai céggel.

Az afrikai fél ugyanakkor azt mondja, a DP kapcsán gyanús lett, hogy nemzetbiztonsági szempontból veszélyes manővereket végeznek a háttérben, ezért jobbnak látták kiebrudalni őket.

A legnagyobb szabadkereskedelmi zóna

Most pedig a szabadkereskedelmi zónánál fordítottak nekik hátat, és inkább néhány kínai társasággal állapodtak meg az afrikaiak.

A dubaiak álláspontja szerint ez jogos üzleti érdekeiket sérti, és minden lehetséges jogi eszközzel küzdeni fognak vélt igazukért.

A DP-nél azt is nehezményezik, hogy korábban bírták Dzsibutiváros ígéretét arra, hogy új tengeri beruházásoknál ők kapják meg az üzemeltetési feladatokat a terminálokra.

A kikötőmenedzser cég azt jelezte, minden lehetséges megoldást bevetnek arra, hogy a kínaiak helyére ők kerülhessenek vissza Afrika szarvánál, ideértve a kontinens legnagyobb szabadkereskedelmi zónáját is. Egyben jelezték, akár nemzetközi bíróságokig is elviszik az ügyet, ha szükséges.

Origo.hu

, , , , , ,




<


Back to Top ↑

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com