Cadmus fordítás Cadmus
Keresztények

2017. 04. 15.

A jeruzsálemi Szent Tűz (videó)

2017. 04. 15.

Egy csoda, amelyrõl nem beszélnek, évszázadok óta agyonhallgatják – méltatlankodnak a görögkeleti egyház hívei. Mi viszont beszélünk róla. Hátha kedvet kap az olvasó, hogy a következõ húsvétot már Jeruzsálemben töltse, és a saját szemével gyõzõdjön meg, csoda-e vagy sem a jeruzsálemi szent tûz.

Ez a csoda minden évben Krisztus Feltámadásának ünnepén, a Feltámadás Szertartáson szokott történni a Feltámadás templomban, Jeruzsálemben. A csoda neve a Szent Tűz, vagy görögül a Szent Fény.

Ha belegondolunk, eléggé meglepő, hogy egy bizonyos csoda minden évben egy megadott időpontban megtörténik.

Ez a csoda nyugaton nem ismeretes, csak keleten. Nyugaton mind az egyházak, mind az újságok hallgatnak erről. Nem hiszem, hogy hallottál róla.

Jeruzsálemben, a Golgota hegyén álló Szent Sír-bazilikában, ahol a hagyomány szerint Jézust sírba tették, minden húsvét szombatján óriási tömeg gyûlik össze, hogy tanúja legyen a szent tûz megjelenésének. Az elõkészületek már szombat reggel folynak. Az arra kijelölt személyek délelõtt tíztõl tizenegy óráig tüzetesen átvizsgálják a templomot, hogy nincs-e elrejtve valahol olyan tárgy, amellyel tüzet lehet gyújtani, majd lepecsételik a Szent Sírt rejtõ helyiséget, a Kuvukliát. Az ellenõrzésben részt vesznek a Jeruzsálemi Ortodox Egyházzal a Szent Sír-bazilikán osztozó többi ortodox egyház képviselõi is, a görögök, örmények, koptok, etiópiaiak és szíriaiak.

Sötétség, feszült várakozás

Délben megkondul a lélekharang, és megérkezik a fõszereplõ, a Jeruzsálemi Ortodox Egyház pátriárkája a kíséretével. Mielõtt belépnének a templomba, a sekrestyés kiviszi onnan az örökmécsest. A pátriárka helyet foglal a trónuson, és a többi egyház képviselõi kézcsókra járulnak elébe. Következik az égiek közbenjárását kérõ, háromszor megismételt litánia, utána pedig a pecsét eltávolítása a Kuvuklia bejáratáról. Ekkor a pátriárka leveszi díszes miseruháját, csak a fehér tunikát hagyja magán, hogy Jeruzsálem város elöljárója és a rendõrfõnök az egybegyûltek szeme láttára gyõzõdhessen meg róla, nincs nála tûz elõidézésére alkalmas eszköz. Az ellenõrzést követõen a pátriárka meg nem gyújtott gyertyákkal a Szent Sírhoz vonul. A lámpák nem égnek, mindenütt sötét van, a tömeg feszült csöndben várakozik.

Tûz, amely nem éget

A pátriárka a Kuvukliában, a Szent Sír elõtt térdelve imádkozik, a szent tûzért könyörög. Hirtelen sziszegõ, sistergõ hang hallatszik, szikrák pattannak elõ, kék és fehér gyöngyökként villódznak a márványkövezeten, aztán a levegõben is, mintha ezer és ezer fényképezõgép vakuja villogna, megvilágítva a falakat. Egyszerre maguktól meggyulladnak a lámpák, és égni kezdenek az imádkozó pátriárka kezében tartott gyertyák. Ezt a tüzet adja aztán tovább a híveknek, amikor elhagyja a Kuvukliát. A tömeg eufóriában úszik, elragadtatott kiáltások hallatszanak, az emberek sírnak és nevetnek.

A tûz 33 percig (más források szerint a pátriárka kijövetelét követõ elsõ 5-10 percben) nem éget, meg lehet fogni. Sokan kipróbálták, nem pörköli-e meg a hajukat, szakállukat, ruhájukat, és egybehangzóan állítják, hogy semmi bajuk nem esett. A szertartás alatt gyakran fordulnak elõ más paranormális jelenségek is, például az ikonok különös illatot árasztanak. A jeruzsálemi szent tûznek eddig nincs tudományos magyarázata, igaz, hogy komoly szakemberek még nem foglalkoztak vele. Nem gyullad ki azonos idõben, van, amikor nyomban a pátriárka könyörgõ imája után megjelenik, van, amikor órákig kell rá várni. Megtörténik, hogy a pátriárka még a Kuvukliában térdel, és kint a templomban, valamelyik hívõ kezében váratlanul magától égni kezd a gyertya. A hiedelem szerint a jeruzsálemi szent tûz elmaradása a világvégét jelenti: abban az évben, amikor nem jelenik meg, bekövetkezik a végítélet. Ennek ellentmond, hogy a többi ortodox egyház, amelyekkel a Jeruzsálemi Ortodox Egyház közösen használja a Szent Sír-bazilikát, ugrásra készen várják, mikor nem lobbannak fel a lángok. Akkor ugyanis a jeruzsálemi ortodoxok elvesztenék azt a jogukat, hogy húsvét szombatján õk adják át a világnak a szent tüzet, és a többiek kerülnének sorra. Az elõbbieknek azonban meggyõzõdésük, hogy ez soha nem következik be. Szerintük rajtuk kívül senki mást nem érdemesít arra az ég, hogy leküldje hozzá az elméket és szíveket megvilágosító szent lángot.

A Szent Tűz lángra lobbanása 2017-ben:

Harc a szent tûzért

A rivalizálás, hogy kié legyen a szent tûz, különösen az örmények részérõl volt erõs. A régi krónikák szerint a 16. században lepénzelték a bazilika török õreit, és húsvét szombatján kizárták a jeruzsálemi ortodoxokat a templomból. A Szent Sírnál az örmény pátriárka imádkozott a tûzért – eredménytelenül. Közben a kíséretével együtt kint rekedt Szofroniosz pátriárka kétségbeesésében letérdelt a bejárat egyik oszlopa elõtt, és imádkozni kezdett. Hirtelen meghasadt az oszlop (a repedést ma is mutogatják), és belõle tört ki a láng, meggyújtva Szofroniosz fáklyáját.

A csodás eseményt a minaret magasából egy török õr (más források szerint müezzin) is látta, és elragadtatásában „Nincs igaz Isten, csak a keresztények istene!” felkiáltással levetette magát a toronyból, de semmi baja nem esett. Ott, ahol teljes épségben földet ért, lábnyomai, mint a viaszba, belenyomódtak örök emlékül a kõbe, hiába igyekeztek a moszlimok eltüntetni. Eltüntették legalább a gazdáját, õt hitehagyásáért kivégezték.

Orientalista.hu – (Vasarnap.ujszo.hu)

Megosztom:

, , , , , ,




Back to Top ↑