2018. 01. 30.
A legrégebbi Afrikán kívüli emberi fosszíliát fedezték fel Izraelben
2018. 01. 30.
Egy izraeli barlangban felfedezett őskori állkapocs arra késztette a tudósokat, hogy újragondolják elméleteket arról, vajon őseink úttörői mikor kezdték el benépesíteni a földet, majd arra jutottak, hogy elődeink már sokkal korábban elhagyták Afrikát, mint azt előzőleg gondolták.
A közel 200 ezer évvel ezelőttre datált fosszília majdnem kétszer olyan idős, mint bármely korábban Afrikán kívül feltárt Homo sapiens maradvány, ahonnan fajunk feltételezhetően származik.
A közelmúltig számos – fosszíliákból nyert konvergens bizonyíték, ill. a genetikai és régészeti kutatások eredményei – azt sugallták, hogy a modern emberek ősei mintegy 60 000 évvel ezelőtt indultak el Afrikából Eurázsiába, gyorsan kiszorítva más korai emberi fajokat, például a neandervölgyieket.
Azonban már egy sor újabb felfedezés, beleértve egy kínai barlangban feltárt közel 100 000 éves emberi fog leletet is, elhomályosította ezt a logikusnak tűnő elgondolást, és a legújabb észak-izraeli Misliya barlangjában talált lelet teljesen új és váratlan fordulatot hozott.
A Misliya barlangjában feltárt lelet azt üzeni nekünk, hogy a modern ember ősei nem 100 ezer évvel, hanem már mintegy 200 ezer évvel ezelőtt elhagyták Afrikát” – mondta Prof. Izrael Hershkovitz, a feltárás vezetője a Tel Aviv Egyetemen. “Ez egy forradalom, amely által megértjük saját fajunk fejlődését.”
A kutatás azt sugallja, hogy Európa-szerte és Ázsiában számos migrációs hullám alakult ki, ami egyben azt is jelentheti, hogy a Közel-Keleten élő modern emberek ősei több tízezer évig keveredtek, és feltehetően párosodtak más emberi fajokkal.
A Misliya barlangban feltárt lelet, egy jó állapotban fennmaradt, nyolc foggal rendelkező felső állcsont. A fogak a modern ember átlagos fogméretéhez képest nagyobbak, de formájuk és felszíni anatómiájuk szerint egyértelműen Homo sapiens, a Science tudományos folyóirat elemzése szerint.
Orientalista.hu – Vivkamar