Lapszemle

2018. 07. 22.

A rendkívüli állapotnak vége, de a konszolidációnak nincsen jele



Erdoğan választási ígéretének megfelelően megszüntették a rendkívüli állapotot, amely 2 éven keresztül volt érvényben Törökországban.

Ez alatt az idő alatt 36 törvényerejű rendelkezés lépett életbe, amelyeket az illetékes kormányszervek alkottak, és amelyek értelemszerűen a parlament jóváhagyása nélkül kerültek alkalmazásra.

Pontos adatok nincsenek, de több mint százezerre tehető azok száma, akik valamilyen formában áldozatai lettek ennek a periódusnak.

Ezen időszak igazságtalan intézkedéseit kritizáló elemzések szerint ez alatt a két év alatt a politikai hatalom nagy tisztogatást hajtott végre, amely főleg az állami szervekben, az igazságszolgáltatásban, a hadsereg és a rendőrség keretében, sőt még az egyetemi oktatási szférában is politikai ellenzéktől mentes intézményes hátteret hozott létre.

A rendkívüli állapot időszakában foganatosított intézkedések elvileg csak azokkal az okokkal lehetnek összefüggésben, amelyek miatt a rendkívüli állapotot kihirdették. Azonban ez alatt a két év alatt a hatalom az élet minden területén alkalmazta az önkényuralmat, amely a „törvényerejű rendelkezésekre” támaszkodott.

Megkönnyítette a hatalom dolgát, hogy szintén a kormány által, még a rendkívüli állapot előtt végrehajtott alkotmánymódosítás szerint (148. passzus) a bíróságok, beleértve az Alkotmánybíróságot is, nem foglalkozhattak a rendkívüli intézkedések jogi tartalmával, azzal, hogy a törvényeknek vagy az alkotmánynak megfelelnek-e.

Mivel nem lehetett bíróságokhoz fordulni, 2017-ben létrehoztak egy hivatalos „panaszbizottságot”, amely foglalkozott ennek az időszaknak, áldozatainak a panaszaival.

Százezres panaszáradat

Hivatalos adatok szerint 108 905 panasz érkezett. Ezeknek a panaszoknak közel egyötödét vizsgálták eddig, és ebből 1300 panaszt ítéltek jogosnak. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy egyrészt a kormány által létrehozott bizottság nem politikamentes alapon ítélkezik. Másrészt, ha a bizottság jogosnak is ítéli a panaszt, a hivatalos szervek akkor sem kötelezhetőek a panaszra okot adó intézkedés megszüntetésére.

A rendkívüli állapot megszüntetése után a törvény előírja, hogy elvileg meg kellene szűnnie az ez alatt az idő alatt foganatosított intézkedések hatásainak is. De a jelek szerint ez nem így lesz. A vizsgálóbizottság évekig dolgozik majd, sorra veszi és megvizsgálja a panaszok jogosságát és az intézkedések jogszerűségét egy-egy esetben. Ha jogtalannak is ítéli az intézkedést, valószínűleg akkor sincs visszaút a panasztevő számára, hogy például visszakapja a munkáját, ahonnan mindenféle ítélet vagy indoklás nélkül kitették.

Mi lesz ezután?

Törökországban megszűnt a rendkívüli állapot, de a hatalom ugyanúgy folytatja az úgynevezett „terrorellenes küzdelmét” az AKP és szövetségese, a radikális jobboldali MHP vezetőinek nyilatkozatai szerint.

Jelenleg a parlament előtt van egy olyan „új biztonsági törvény”, amelyet – köszönhetően a kormánytöbbségnek – pár napon belül elfogadnak a török parlamentben, és amely a rendkívüli állapot körülményeit gyakorlatilag permanenssé teszi.

Ez a törvény már jogalkotói háttérrel ad lehetőséget a kormányszerveknek, hogy „a terrorszervezetekkel való kapcsolat” gyanújának a felmerülése esetén is a gyanúsított személyt például őrizetbe lehessen venni, vagy el lehessen küldeni a munkahelyéről. És ez a törvény a cégek esetében a vagyon állami irányítás alá helyezéséről is intézkedik. Természetesen ezek az intézkedések bírósági ítéletek nélkül történnek, és elég lesz a gyanú vagy akár egy feljelentés.

Az új törvény rendkívüli lehetőségeket biztosít őrizetbe vétel esetén a biztonsági szerveknek. Például a jelenlegi polgári törvények szerint a gyanúsítottat 24 óráig lehet őrizetbe venni és kihallgatni az ügyvédje jelenléte nélkül. Ez az idő a rendkívüli állapot körülményei között 5 nap volt, az új törvény pedig 12 napra növeli.

A konszolidáció még várat magára

A hatalom számára a rendkívüli állapot által biztosított kényelmes intézkedési háttér folytatódni fog egyrészt az új törvény miatt, másrészt pedig az elnöki rendszer által biztosított „elnöki törvényerejű rendelkezések” miatt.

Ugyanis a rendkívüli hatáskörrel rendelkező mindenkori elnöknek a jelenlegi török rendszerben joga van törvényerejű rendelkezéseket kibocsátani, amelyek a parlament jóváhagyása nélkül is érvénybe léphetnek.

Az elemzők szerint az elkövetkező egy évben nem várható lényeges változás a jogrend visszaállításában, mivel 2019-ben Törökországban helyi választások lesznek.

Turk.info – Tarik Demirkan

, , , ,




<


Back to Top ↑

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com