Az Iszlám Állam jelensége – biztonságpolitikai konferencia az ELTE BTK-n
2014. 12. 15.
Nagy érdeklődés mellett került sor az ELTE BTK múzeum körúti épületében az ELTE Biztonságpolitikai Műhelyének közel-keleti témát érintő konferenciájára.
A rendezvényen az érdeklődő egyetemi hallgatók mellett megjelent többek között Bába Iván külügyi államtitkár és Békés Márton neokon blogger.
Dezső Tamás asszirológus, az ELTE BTK dékánja megnyitójában kiemelte a Közel-Keleten zajló események megértésének fontosságát, megemlítve, hogy ő maga három hete jött haza Kurdisztánból, ahol személyesen megtapasztalta a háborús helyzetet.
A két Közel-Keletről érkezett résztvevő dr. Diary A. Majid az iraki követség első titkára, nagykövet-helyettes és dr. Husain Shorsh a Kurdisztán i Hazafias Unió magyarországi képviselője volt. Mindketten Magyarországon tanultak, itt doktoráltak és a nyolcvanas években peshmergaként harcoltak az akkori rendszer ellen.
A konferencia felvezetőjében N. Rózsa Erzsébet a Külügyi Intézet Igazgatója az arab tavasz által okozott identitás válságról beszélt.
Az arab országok már politikailag sem alkotnak egységes „arab világot” a törésvonalak felerősödtek az egyes országok között.
Az Iszlám Állam terrorszervezete által képviselt radikális iszlamizmus a nemzetközi és az arab közösséggel szemben szerveződött meg. Új elem a külföldi harcosok nagy száma és az iszlám kezdetéhez a kalifátushoz való visszatérés hirdetése. Az Iszlám Állam birodalmi tudattal rendelkezik, a hívők által lakott teljes területre ki akarja terjeszteni a hatalmát.
Katonai stratégiával is rendelkezik, ami megnyilvánult Moszul elfoglalásakor akkor is, amikor ezután a kurd és a siíta többségű területek támadását befejezték. A nyugati légicsapásokra válaszul a harcjárművekről a motorkerékpárokra szálltak át és a frontális támadások helyett rajtaütéseket végeztek. A kalifátus eszméje a fejekben terjed azt nehéz megállítani.
Maróth Miklós akadémikus az iszlám vallás oldaláról közelítette meg a kérdést sem a Korán sem az azt magyarázó muszlim jog szerint nem lehet ártatlanokat lemészárolni. Az életmód egységes az arab világban a vallási nézetek nem, de ez a magatartási forma mindenhol elfogadhatatlan mondta.
A Közel-Kelet felfordulása a Török Birodalom bukásával az első világháború elvesztése után kezdődött, amikor a kalifátus megszűnt.
Egyiptom, Irán (akkor Perzsia) és Törökország számított akkor természetesen létrejött államnak az összes többi országot az európai nagyhatalmak hozták létre.
Például az eredeti angol-francia felosztás szerint a szír-iraki határ a későbbi francia mandátumterület javára húzódott volna a világháború után az angolok jobban tudták az érdekeiket érvényesíteni.
Libanont a franciák 1939-ben választották le Szíriáról ettől datálható csak az önálló libanoni identitás megjelenése.
Európa és az Egyesült Államok nem értette és nem akarja érteni a térség problémáit. A térség problémáit érintő reformokat Mohamed Ali egyiptomi tevékenységétől egészen Khomeini Iszlám Köztársaságáig a Nyugat ellenezte és akadályozta. Mivel az USA nem merte Iránt megtámadni ezért annak gyengébb szövetségese Szíria ellen lépett fel a felkelők Jordánián keresztüli felfegyverzésével. A polgárháború zűrzavara indította el az Iszlám Állam nevű terrorszervezet pályáját.
Az iraki nagykövetség képviselője szerint a kalandor terrorista csoport megjelenésének okai az arab tavasz félrecsúszása, az iraki háború utáni rend hiánya és az iraki határok üresen maradása volt.
A demokratikus rendszer kiépítésénél nem voltak tekintettel a társadalom heterogén összetételére, a társadalmi különbségek enyhítésére.
A 2011 óta zajló szíriai válság átterjedt Irakra ahol erre nem voltak felkészülve, először menekültek érkeztek majd a demokratikus ellenzék eltűnése után terrorcsoportok jöttek át a határon.
Összefogással kell megállítani a terroristák támadását majd ellentámadással visszafoglalni Moszult és a többi általuk megszállt területet.
A kurdok képviselője kiemelte jelenleg 50 kilométer hosszú fronton zajlik a demokrácia és a terrorizmus közti harc.
Kurdisztán most stabil van hadserege, ami képes megvédeni, külföldi befektetések érkeznek hozzájuk jelenleg 26 ország tart fenn konzulátust Erbilben (a magyar konzulátus 2014. november 12.-én nyílt).
A problémákat az állandó háború, a menekültek számára fenntartott tranzitállomások fenntartása, oktatási és egészségügyi problémák okozzák.
Etnikai feszültségek vannak az arabok és kurdok között valamint az olajkincs miatt vitában állnak a központi kormányzattal is.
A peshmergák megvédik Kurdisztánt és az oda menekült keresztényeket is.
Dr. Pocskai Ákos a TEK képviseletében az Iszlám Állam határozott politikai céljai és ideológiája által okozott veszélyről beszélt.
A fundamentalisták bizonyos hittételeket kiragadnak céljaik igazolására, amivel a más vallású keresztény és síita lakosságra jelentenek elsősorban veszélyt.
A gyenge központi hatalom csak megerősíti a szélsőségeket.
Európában elsősorban a nagyobb iszlám közösségekkel rendelkező Nyugat- és Észak-Európa lehet veszélyeztetve. Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Ausztria, Norvégia és Hollandia bevándorlói körében terjedhetnek el a terrorista eszmék.
Közép-Kelet-Európa inkább a Közel-Keletre menő tranzitállomásként lehet fontos, a szélsőségesek innen akarnak eljutni főleg Szíriába.
A Balkánon létezett korábban a délszláv háború idején egy a szaúdiak által pénzelt csoport ők most nem aktívak, a kelet-európai iszlamisták szerveződéseinek központja Bécs.
Magyarországon létező iszlám közösségek sem létszámuk sem összetételük miatt nem kerülhettek a terroristák látókörébe, mint potenciális toborzási forrás.
Nem tudunk arról, hogy magyar állampolgárok harcolnának az iszlám állam oldalán.
Végezetül Dezső Tamás dékán megköszönte a színvonalas előadásokat és mindenkit szeretettel vár majd a következő biztonságpolitikai konferencián.
Rálőttek az amerikai katonák Oroszország szövetségesére →
A háború elől menekülő emberek útvonalát bombázták a cionisták – videó →
Orosz katonai bázisra támadt Izrael – videó →
