Az Iszlám Állam visszaszorítása nem oldja meg Irak belső problémáit
2016. 11. 16.
A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet visszaszorítása sem oldja meg Irak belső problémáit, sőt fennáll a veszélye, hogy a “közös ellenség” eltűnését követően az országon belüli társadalmi feszültségek újult erővel törnek a felszínre, ami a különböző etnikai-felekezeti csoportok közötti fegyveres konfliktus eszkalálódását jelentheti – hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK).
Mint írták, az Iraki Köztársaság politikai rendszere Szaddám Huszein rendszerének 2003-as megdöntése óta etnikai és vallási törésvonalak mentén szerveződik. Egy másik rendszerszintű jellemző a “rendkívül nagymértékű” korrupció, becslések szerint 2003 óta több mint 300 milliárd dollár “tűnt el” az iraki költségvetésből.
A 2006-ban hatalomra került Núri al-Máliki politikájával elidegenítette az iraki szunnita és kurd csoportokat, hozzájárulva az Iszlám Állam megerősödéséhez. A 2014-es parlamenti választásokon nyertes új kormány ambiciózus reformokat jelentett be, azonban azok nem hoztak sem gyökeres átalakulást, 2015 nyarán országszerte tiltakozások kezdődtek. Az iraki társadalmi, gazdasági, politikai és katonai szektor is válságban van – állapította meg az SVKK.
Irak etnikai térképe
Az Abu Bakr al-Bagdadi által vezetett szélsőséges szunnitákból álló Iszlám Állam 2013 végén az iraki Fallúdzsa városának elfoglalásával, majd 2014-ben a szíriai Rakka, és az iraki Moszul, valamint Tikrít megszerzésével tett szert valódi “hírnévre”. A szervezet tavaly Irak területén több helyen visszaszorult, júniusra korábbi területeinek körülbelül 40 százalékát vesztette el, de két legnagyobb bástyája – Rakka és Moszul – továbbra is irányításuk alatt áll.
Az SVKK viszont úgy véli, Moszul elfoglalása nem jelentene győzelmet a terrorszervezet felett. Ugyanis a sivatagban és Szíriában található területek továbbra is menedéket jelentenének a harcosok számára. Moszul sikeres visszafoglalásához Szíria szuverenitásának helyreállítása jelenthetné az első lépést. Az iraki és szíriai szuverenitás helyreállításához viszont be kell vonni a helyi – többségében szunnita – lakosságot; az emberek kiképzéséhez azonban időre van szükség.
Irak szempontjából az integritás megőrzésében fontos szerepet játszik az ország kőolajkincsének arányos elosztása, továbbá kiemelkedő szerepük van a külső hatalmak, például Irán és Törökország érdekeinek is – tették hozzá.
Ezek mellett az Iszlám Állam létezése képes kohéziót teremteni a fragmentált politikai és társadalmi csoportok között, valamint bizonyos mértékig eltereli a figyelmet a szociális problémákról is. A közös ellenség eltűnésével az iraki államiság válságát tovább mélyítheti a területi viták kiújulása, ami adott esetben az etnikai-vallási felek közti fegyveres harcok megindításához is jó ürügyként is szolgálhat. Ennek elkerüléséhez az SVKK szerint kulcsfontosságú lenne valamiféle “kormányzati forgatókönyv létrehozása az Iszlám Állam utáni időszakra”.
Orientalista.hu – MTI
Az iraki ellenállás az amerikai csapatok azonnali távozását követeli →
Az Iraki Ellenállás egységes frontra szólít fel az amerikai megszállása ellen →
Irak szerint az amerikai hadsereg bizonytalansági tényezővé vált →
