Kaukázus

2020. 11. 10.

Azerbajdzsán elismerte az orosz helikopter lelövését Örményország légterében

Azerbajdzsán elismerte, hogy véletlenül lelőtt egy orosz helikoptert Örményország légterében, amiért az azeri külügyminisztérium bocsánatot kért – közölték hétfőn orosz hírügynökségek.

Baku igyekezett arról biztosítani Moszkvát, hogy az incidens nem irányult az orosz fél ellen, és kártérítést ajánlott fel.
Az orosz védelmi tárca korábban közölte, hordozható légvédelmi rakétával lelőttek egy Mi-24-es orosz katonai helikoptert Örményország légterében, a hegyi-karabahi hadszíntértől távol, a Nahicseván azeri exklávé felőli örmény-azeri határ közelében.

A legénység két tagja életét vesztette, egyet pedig sérülten szállítottak kórházba.

Az örményországi 102-es orosz katonai bázis parancsnoksága az azeri beismerést megelőzően közölte, hogy vizsgálatot indított az ügyben.

Az örmény védelmi tárca segítséget ajánlott fel az ügy tisztázásához. Az orosz helikopter “lezuhanásáról” először az örmény rendkívüli helyzetek minisztériuma adott ki tájékoztatást.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy a közép-európai idő szerint 15 óra 30 perc körül történt incidens örmény légtérben, hadműveleti területen kívül történt. A helikopter a 102-es bázis egy gépkocsioszlopát kísérte.

Az azeri diplomácia tárca a történteket a régióban megnövekedett feszültséggel, valamint “az örmény fél lehetséges provokációira” való készültséggel hozta összefüggésbe.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között.

A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el. a háborúban 30 ezer ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.

Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Jereván a népek önrendelkezési jogára, Baku pedig az állami szuverenitás és a határok sérthetetlenségének elvére hivatkozik.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) úgynevezett minszki csoportja – amelynek Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország a társelnöke – 1992 óta közvetít a hegyi-karabahi rendezés kérdésében. A harcok, amelyekben az azeri hadsereg jelentős sikereket ért el, szeptember 27-én újultak ki ismét.

Örményország Oroszországgal, valamint Fehéroroszággal, Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal és Tádzsikisztánnal együtt tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB). A tömörülés titkára, Sztanyiszlav Zasz kijelentette, hogy az ODKB katonai támogatást nyújt Örményországnak, ha valós veszély fenyegeti területi épségét, vagy ha közvetlen támadás éri.

Azerbajdzsán Törökország támogatását élvezi, török vezetők szavai szerint “a tárgyalóasztalnál és a harctéren egyaránt”.

MTI

Sharing is caring!

, , , , , ,




Back to Top ↑