A Bölcsek vezetője szerint Szulejmáni meggyilkolása instabilabbá tette a Közel-Keletet
2020. 01. 14.
A közel-keleti térségben instabilabb és kiszámíthatatlanabb lett a helyzet amiatt, hogy az Egyesült Államok megölte Kászim Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz hadosztályának vezetőjét – mondta Mary Robinson korábbi ír államfő, a Nelson Mandela által alapított Bölcsek vezetője egy interjúban, amelyet az AP amerikai hírügynökség ismertetett kedden.
Robinson tudatta, hogy a Bölcsek szerint a Szulejmánival végző dróncsapás nem lehetett jogszerű, mert a nemzetközi jogban nem létezik jogalap ilyen támadás végrehajtására. „Örömünkre szolgál, hogy Irán visszafogott reakciójának köszönhetően egyelőre lecsillapodtak a kedélyek” – fogalmazott az ír politikus.
Mary Robinson szerint azonban a közel-keleti helyzet kiszámíthatatlanabb, és nem biztonságosabb lett, megnőtt a feszültség, és Szulejmáni hívei hősként tekintettek a meggyilkolt tábornokra, és elképzelhető, hogy „saját kis bosszút állnak”. Robinson úgy véli, hogy csak együttműködéssel csökkenthető a jelenleg növekvő feszültség a Közel-Keleten.
A Bölcsek az elmúlt hónapban közleményt adtak ki, melyben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a multilaterális rendszer példátlan támadás alatt áll.
„Nagyhatalmak, köztük az Egyesült Államok elszigetelődéspárti és önkényes lépései azzal fenyegetnek, hogy aláássák a globális kihívások kezelésére irányuló többoldalú erőfeszítéseket a többi között a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása, a leszerelés, a klímaváltozás vagy a világkereskedelem szabályozása területén” – foglalták állás a Bölcsek. Robinson az interjúban azt is világossá teszi, hogy a testület szerint az Egyesült Államok az egyik „főkolompos” a többoldalú diplomácia szétverésében. A volt ír elnök kiemelte, hogy Washington felrúgta az Irán atomprogramjáról 2015-ben kötött nemzetközi megállapodást, és kilépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából.
A Bölcsek csoportjának tagjai tavaly találkoztak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Emmanuel Macron francia államfővel, Hszin Csin-ping kínai pártfőtitkárral és a brit kormányfő-helyettessel. Robinson tudatta, hogy Donald Trump amerikai elnöktől is kértek találkozót, de ez végül nem valósult meg, ám ő és Ban Ki Mun korábbi ENSZ-főtitkár januárban ismét kész vele találkozni.
Hirado.hu, MTI