2019. 08. 24.

A földgáz szítja tovább a ciprusi vitát

Ahogy termőre fordulnak a mediterrán földgázlelőhelyek, úgy éleződik újra a Ciprus fennhatóságát érintő görög–török nézeteltérés. Egyelőre a piaci és a politikai folyamatok nem Ankarának kedveznek.

Az elmúlt tíz évben jelentősen átalakult a Földkö­zi-tenger keleti medencéjének energiatérképe: azok az államok, amelyek jellemzően földgázimportra szorulnak, hamarosan exportőrökké lépnek elő, és hozzájárulhatnak Európa energiaéhségének, illetve az orosz földgáz szerepének csökkentéséhez – áll a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának lapunkhoz eljuttatott elemzésében.

A több külföldi vállalat bevonásával, például az amerikai Nobel Energyvel és az ExxonMobillal vagy az olasz Enivel indított kutatásokban ­2009–2015 között több jelentős földgázmezőt tártak fel az Egyiptom, Izrael és Ciprus által határolt tengeri területen. Nagy készletekről van szó: az egyiptomi Zohr 850 milliárd, az izraeli ­Leviathán ­500-620 milliárd és a szintén izraeli Tamar 200 milliárd köbméteres vagyonával számít a három legfontosabb mezőnek. (Magyarország évente tízmilliárd köbmétert használ fel.) A Zohr 2015-ös feltárása ahhoz vezetett, hogy Egyiptom hirtelen gáznagyhatalommá vált, erre az évre már önellátó, és még az idén az energiahordozó nagyobb léptékű exportját is elindítja. Ebben az évben ugyanis már Jordánia szükségletének felét biztosítja vezetékes összeköttetéssel. Emellett Egyiptomnak már van két gázcseppfolyósító (LNG) terminálja is az angol–holland Royal Dutch Shellel és az Enivel, tehát nem szorul vezeték építésére ahhoz, hogy elérje a távolabbi külpiacokat. A terminálokba az egyiptomi földgáz mellett Izraelé és Ciprusé is kerülhet, erre pedig mindkét szomszéd nagy lehetőségként tekint.

A teljes cikket ITT olvashatják el.

Magyar Nemzet – Somogyi Orsolya

Sharing is caring!

, , , , ,




Back to Top ↑