A harcok azonnali beszüntetésére hívta fel a feleket az ENSZ Biztonsági Tanácsa

A Hegyi-Karabah térségében kirobbant harcok azonnali beszüntetésére hívta fel a feleket kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

A testület tizenöt tagállama egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában teljes támogatásáról biztosítja az ENSZ-főtitkárnak a szemben álló felekhez intézett felhívását, amelyben a harcok azonnali beszüntetését, a feszültség csökkentését és az építő jellegű tárgyalások feltétel nélküli megkezdését sürgeti.

A BT öt európai tagjának (Belgium, Észtország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) kérésére sürgősséggel összehívott ülésen a tagállamok élesen elítélték az erő alkalmazását, sajnálatukat fejezik ki a civil életek kioltása miatt.

Ugyanazon a napon azonnali tűzszünetre szólított fel az Örményország és Azerbajdzsán között kirobbant konfliktusban Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is, aki aggodalmát fejezte ki a növekvő ellenségeskedés miatt.

Hegyi-Karabahban és a környékén vasárnap robbantak ki ismét harcok. Baku közölte, hogy örmény részről heves ágyútűz érte az azeri hadsereg állásait.

Ezzel párhuzamosan Jereván az azeri hadseregnek az el nem ismert Hegyi-Karabah köztársaság, illetve annak székhelye, Sztyepanakert irányában, valamint az enkláve környékén folytatott harci cselekményéről adott hírt.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között.

A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

MTI

Sharing is caring!

, , , , ,




Back to Top ↑