2019. 09. 10.

A iráni konfluktus háttere

 

Évtizedekre visszanyúló oka van annak, hogy az elmúlt egy évben, de különösen az elmúlt néhány hónapban egyre feszültebb a viszony az Egyesült Államok és Irán között.

Annak, hogy Washington tavaly májusban egyoldalúan kilépett a 2015-ben nagyhatalmi összefogással tető alá hozott iráni atomalkuból, nem csupán az aktuálisan folyó iráni atomprogram volt az oka.
Washington nagyon nem nézi jó szemmel, hogy az elmúlt évtizedekben egy új közel-keleti atom-nagyhatalom jön létre Teheráni központtal.

Az iráni kutatások aktuális állása és a rakétakísérletek csak katalizálták a két ország közötti feszültséget.

Sokat ront a viszonyon az is, hogy Teherán rendre a Washingtonnal szembeni oldalon áll a nemzetközi konfliktusokban. Jemenben és a szíriai háborúban is olyan szervezeteket támogatott Teherán, amelyekről az Egyesült Államok nem egyszer deklarálta, hogy terrorszervezetnek tekinti azokat.

A két ország közötti konfliktus mélységéhez képest igazán apróságnak számított, hogy az iráni hadsereg lelőtt egy amerikai pilóta nélküli kémrepülőt. Mégis kis híján háború lett belőle.

Az iráni forradalmi gárda egykori parancsnoka szerint egyetlen ország sem fogadhatja el, hogy folyamatosan kémrepülő repkedjenek a légterében. Iránnak kötelessége, hogy megvédje a légterét az iráni emberek védelmében.

Az amerikai kémdrón lelövése és az arra adott washingtoni reakciók jól mutatják, hogy Donald Tump számára miért volt jó indok az atomalku felrúgására az, hogy az egyezmény nem foglalkozik kellő súllyal az iráni rakétafejlesztésekkel.

Teherán a 30 évvel ezelőtti iraki háború óta fejleszti fegyverarzenálját. Akkor jórészt nemzetközi beszerzésekből tudta erősíteni haderejét. Ezt a kiszolgáltatottságot Irán mára felszámolta.

Az Euronews riporterének arra a kérdésére, hogy miként kellene elképzelni egy esetleges háborút Iránnal, a teheráni egyetem professzora röviden úgy válaszolt, hogy “nagyon csúnya lenne”.

Foad Izadi azt mondta, hogy az iraki háború megtanította Iránnal, hogy fegyverkezésben jobb ha önellátó. Az elmúlt 30 évben az ország az embargók ellenére is rengeteg energiát és pénz fordított hadi ipari fejlesztésekre, mára pedig olyan méretű fegyverarzenálja van, hogy azzal komoly tényező lett a közel-keleten.

Azok a fiatalok akik korábban azt mondták, hogy Iránnak meg kellene állapodnia az Egyesült Államokkal, javítani kellene a viszonyát a nyugattal, ma már látják, hogy erre kevés esély van, és ezért egyre kevésbé az iráni elnököt teszik felelősség, sokkal inkább az amerikait Donald Tumpot.

Mindennek ellenére Irán, vélhetően hadászati kapacitásának ismeretében az elmúlt másfél évben többször is azt mondta, hogy a magállapodás híve, vissza kellene térni a tárgyalóasztalhoz az atomalku kérdésében.

Teherán többször kijelentette, hogy nem érdekelt egy háborúban, ugyanakkor mindent megtesz annak érdekében, hogy egy katonai konfliktus ne érje váratlanul.

Sharing is caring!

, , , , ,




Back to Top ↑