A jemeni válság lezárásáról és a kétállami megoldásról egyezetett az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó
2021. 09. 30.
A jemeni válság lezárását célzó szaúdi kezdeményezésről egyeztetett Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös és a rijádi látogatáson tartózkodó Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó – számolt be szerdán az SPA szaúdi hivatalos hírügynökség.
Sullivan ezután Kairóban Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnökkel és más vezetőkkel tárgyalt a közel-keleti válság kétállamos megoldásáról, illetve líbiai helyzetről.
A jemeni válság ügyében hozott kezdeményezésben szerepel egy átfogó tűzszünet az ENSZ felügyelete alatt, illetve a jemeni főváros, Szanaa nemzetközi repülőterének megnyitása több légi járat előtt.
Sullivan leszögezte: országa elkötelezetten támogatja Szaúd-Arábiát abban, hogy megvédje területét a fenyegetésektől, köztük az Irán támogatását élvező húszi lázadók rakéta- és dróntámadásaitól.
A Fehér Ház közleménye szerint Sullivan, bin Szalmán és küldöttségeik egy sor, kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyről folytattak eszmecserét a kétoldalú kapcsolatokról, valamint térségbeli és globális ügyekről. A Fehér Ház mindazonáltal a jemeni konfliktusra helyezett különös hangsúlyt.
“Részletes beszélgetést folytattak a jemeni konfliktusról, amelyben a felek támogatásukról biztosították Hans Grundbergnek, az ENSZ nemrég kinevezett különleges megbízottjának erőfeszítéseit, egyúttal megállapodtak a diplomáciai erőfeszítések fokozásában minden érintett féllel” – áll a közleményben.
A találkozón részt vett Tim Lenderking, az Egyesült Államok jemeni különmegbízottja is.
Sullivan beszélt az amerikai külpolitika értékeiről is Joe Biden elnöksége alatt, és kiemelte az emberi jogok fontosságának szerepét az Egyesült Államok szövetségeseivel fenntartott kapcsolatokban.
A találkozóra Dzsamál Hasogdzsi szaúdi kormánykritikus újságíró meggyilkolásának harmadik évfordulója előtt nem sokkal került sor, mindazonáltal a Fehér Ház közleményében nem említette, hogy az esetről szó lesz-e a tárgyalásokon.
A szaúdi trónörökös személye, valamint a Washington és Rijád közötti kapcsolatok megkérdőjeleződtek az Egyesült Államokban a gyilkosság nyomán, amelyet 2018 októberében követtek el Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. Hasogdzsit a szaúdi fővárosból érkező ügynökök gyilkolták meg, akik közül néhányan közeli kapcsolatban állt Mohamed bin Szalmánnal. Az esetet nagy nemzetközi felháborodás fogadta.
Szaúd-Arábiában nyolc embert ítéltek el az ügyben, ötöt közülük halálbüntetésre, ám büntetésüket később 20 év börtönre módosították.
A szaúdi trónörökös az egyik fő szövetségese volt az Egyesült Államoknak Donald Trump előző amerikai elnök hivatali ideje alatt, ám a Fehér Ház szerint Biden “újra akarja kalibrálni” ezt a kapcsolatot.
Sullivan rijádi látogatását követően Kairóba utazott, ahol Abdel-Fattah esz-Szíszi elnökkel és más vezetőkkel folytatott egyeztetéseket térségbeli ügyekről, köztük a líbiai biztonsági helyzetről, az északkelet-afrikai térségről, illetve Egyiptom szerepéről az Izrael és Palesztina közötti konfliktusban.
Kairó, az Egyesült Államok közel-keleti szövetségese a regionális színtér megkerülhetetlen szereplőjévé vált mind a palesztin kérdésben, mind a szomszédos Líbiában, amely Moammer Kadhafi megbuktatása óta véres erőszak áldozata.
Egyiptom nemrégiben fogadta a Kelet-Líbiát uraló Halifa Haftar tábornokot, a december 24-i választáson induló egyik lehetséges jelöltet, valamint vetélytársát, az azóta bizalmatlansági szavazással menesztett Abdelhamid Dbeibahot.
Sullivan és Szíszi megtárgyalták a líbiai tárgyalások megszervezését, a külföldi csapatok és zsoldosok kivonását és az ország haderőinek egyesítését – jelentette be Bászám Radi, Szíszi szóvivője közleményében.
Szíszi és Sullivan szót ejtett a Níluson épülő Nagy Etióp Újjáépítési Gátról (GERD), amely miatt több nílusi ország – elsősorban Egyiptom és Etiópia – vitában áll egymással. A Fehér Ház jelezte, hogy a nemzetbiztonsági főtanácsadó Kairóban ismét hangsúlyozni fogja “az emberi jogok fontosságát”. Washington legutóbb az emberi jogokkal kapcsolatos intézkedésektől tette függővé katonai támogatása mintegy tíz százalékának (130 millió dollár) folyósítását.
MTI