A kávéházi kultúra felgyorsította az Oszmán Birodalom bukását
2019. 03. 04.
A 16. században az Oszmán Birodalomban terjedt el a kávészemek pörkölése, illetve a kávé elkészítésének új módszere, és ezzel együtt egy sajátos kávéházi kultúra. A kávéházak az ellenállás gócpontjai is voltak a 19. századi függetlenségi mozgalmak idején, amely lényegében az Oszmán Birodalom hanyatlásához vezettek – olvasható a The Economist kulturális mellékletében.
Az Oszmán Birodalom lakói I. Szulejmán szultánnak köszönhették a kávét, amelyet Jemenből szállítottak Konstantinápolyba, ahol azonnal nagy sikert aratott. A kávészemeket Törökországban kezdték először pörkölni, majd pörkölés után finomra őrölve egy speciális, dzsezve edényben főzték meg, és porceláncsészékben tálalták.
Mivel tej nélkül fogyasztották, így meglehetősen keserű volt az íze. A legenda szerint Szulejmán hitvese, Hürrem szultána egy pohár vízzel és török édességgel fogyasztotta. Ez a szokás a mai napig megmaradt Törökországban.
A kávéfőzés nemsokára hivatássá nőtte ki magát, és az 1550-es években sorra nyíltak a kávéházak az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozó területeken is.
Az alkohol fogyasztásának tiltása megjelenik a Koránban, ugyanez viszont nem igaz a kávéra. Ennek ellenére egyes vallási vezetők betiltották a kávé fogyasztását, annak stimuláló, valamint függőséget okozó hatásai miatt – olvasható a The Economist írásában.
A kávéházak a férfiak számára fontos közösségi hellyé váltak, ahol kártyáztak, szórakoztak, beszélgettek, politizáltak, újságot olvastak. A katonai elit pedig szintén ebben a zárt közösségben vitathatta meg az udvari pletykákat, híreket vagy éppen a háborús helyzetek alakulását.
Talán nem véletlenül az ellenállás körei is a kávéházakban alakultak meg, ezért az uralkodók veszélyforrásként tekintettek ezekre az intézményekre. A szultán kémei révén felmérhette a közhangulatot, de IV. Murád szultánról feljegyezték, hogy ő maga is álruhát öltött, és éjjelente felkereste az „engedetlen” kávéházakat. Terve, hogy betiltsa a kávéházakat később követőkre talált. Mindenesetre nagyon nyereséges üzletről volt szó.
A 19. század a nemzetállamok kialakulásának korszaka volt, és ezzel párhuzamosan a török kávéházi kultúra egyik fénykora. Az Oszmán Birodalom által ellenőrzött keresztény államokban, mint Szerbia, Görögország és Bulgária egyre hangsúlyosabbá váltak a függetlenségi törekvések.
Belgrád, Szaloniki vagy Szófia kávéházai pedig a nemzeti erők vezetőinek találkozópontjai is voltak. Miután az említett országok kivívták függetlenségüket, ezzel véget is ért a török kávéházak uralma.
Hirado.hu
Jemen útja a győzelemhez – A NATO veresége →
50 éve tört ki a jóm kipúri háború →
Medvegyev: az egész amerikai történelem egy véres megsemmisítő háború →
