A nyugati kapcsolatok javítását szorgalmazta az egyik iráni elnökjelölt
2021. 06. 15.
A nyugati kapcsolatok javítását szorgalmazta Abdolnaszer Hemmati iráni elnökjelölt kedden a Teheráni Egyetemen tartott sajtótájékoztatóján.
Az iráni jegybank volt elnöke egyike annak a hét jelöltnek, akinek indulását az Őrök Tanácsa engedélyezte. A mérsékeltnek számító Hemmatinak nincsenek hivatalos kapcsolatai egyik politikai tömörüléssel sem, de igyekszik a reformpárti szavazók jelöltjeként beállítani magát.
“Miért kellene akadályokat gördíteni a békés együttélés elé?” – kérdezte Hemmati, aláhúzva, hogy a globális és regionális béke az Egyesült Államok jóindulatán és az iszlám köztársasággal folytatott bizalomépítésén múlik.
Az elnökjelölt aláhúzta: támogatja a 2015-ös atomalku helyreállítását, és ha ő lesz az elnök, életre kelti a megállapodást, és mindent megtesz azért, hogy felfüggesszék az Iránnal szembeni nemzetközi szankciókat.
“Úgy gondolom, hogy közgazdásznak kellene irányítania az országot” – magyarázta. “Remélem, hogy az emberek segítségével olyan kormány jut hatalomra, amely észszerűen vezeti az országot, és nem hagyja, hogy a politika irányítsa a gazdaságot” – tette hozzá Hemmati.
Az AP amerikai hírügynökségnek adott múlt heti interjújában elmondta: győzelme esetén még arra is hajlandó, hogy találkozzon Joe Biden amerikai elnökkel.
Elemzők és közvélemény-kutatók szerint a volt jegybankelnök támogatottsága jóval alacsonyabb, mint a keményvonalas Ebrahim Raiszié, Ali Hamenei iráni legfőbb vezető pártfogoltjáé.
Az iráni belpolitikában három nagyobb csoport játszik szerepet: a nemzetközi porondon konfrontatív keményvonalasok az atomprogram folytatásának hívei, a mérsékeltek igyekeznek fenntartani a status quót, míg a reformerek belülről szeretnék megváltoztatni az iszlám köztársaság működését.
Haszan Róháni jelenlegi elnök helyéért csaknem hatszázan indultak, de a mérsékeltként és reformerként számontartottak többségét az Őrök Tanácsa kizárta. A lépés szavazói elégedetlenséghez és érdektelenséghez vezetett. Az elmúlt hetekben többen a június 18-i elnökválasztás bojkottálására szólítottak fel. Egy közvélemény-kutató intézet friss tanulmányában 42 százalékos részvételi arányra számít, amely történelmi mélypont lenne.
MTI