A régi idők ízei új technológiákkal
2018. 07. 10.
Egy kísérleti ültetvényt alakítottak ki Cipruson. A kutatók szeretnék kitalálni, hogyan lehet növelni a kukoricatermés biodiverzitását Európában, miközben javul a minősége, az ellenálló képessége és az íze is. Ahogy a Futuris című műsorban is láthatjuk, szó szerint mélyre ásnak a válaszokért.
A kísérleti terület 11 hektáros. Több mint húsz fajta növényt termesztenek itt, egyebek közt kukoricát is. Az európai kutatási projektben részt vevő tudósok egy kísérleti termesztési technológiát tesztelnek. A cél az, hogy olyan növényeket találjanak, amik jobban igazodnak a ciprusi hőséghez és állandó vízhiányhoz.
Mindegyik kukorica genetikailag különböző. Ám mindegyiknek egyformán nagy figyelmet szentelnek, különösen a gyökérzetüknek.
– Mind a mennyiségi, mind a minőségi paramétereket megvizsgáljuk. A mennyiségi paraméterek elősegítik a növény hozamának stabilitását. Ezeket nehezebb felmérni, mert a környezeti hatások erősen befolyásolják. A minőségi paraméterek esetében elsősorban a tápanyagtartalomra koncentrálunk, de a levél biomasszára is odafigyelünk – magyarázta Dionysia Fasoula, a ciprusi mezőgazdasági kutatóintézet munkatársa.
A kutatásban vizsgálják az árpát, a búzát, a csicseriborsót és a homoki babot is. Amint sikerül azonosítani, az ígéretes jelölteket keresztezik, hogy létrehozzanak szárazságtűrő fajtákat. Nem alkalmaznak genetikailag módosított élőlényeket.
– Célunk a mezőgazdasági ökoszisztémák biodiverzitásának növelése. Így megvizsgálunk olyan régi, hagyományos fajtákat, amelyeket már nem termesztenek itt. Ezek a genotípusok olyan jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek alkalmasak nemcsak a növények változatossabbá tételére, hanem a termékek minőségének és ízének javítására is, amit aztán a fogyasztók élvezhetnek – mondta Michalis Omirou mikrobiológus.
A talaj- és gyökérmintákat a laborba viszik. A kutatók meg akarják tudni, hogyan növelhetik a növények termését és javíthatják szárazságtűrésüket azáltal, hogy jobb kölcsönhatásba kerülnek a földalatti mikrobákkal.
– A növények és a gombák közti kapcsolat hasznos lehet mindkettőjük számára, csak az egyikük számára vagy parazita is lehet az egyik. Ezért alaposan meg kell vizsgálnunk ezt az interakciót. Alapjában véve a növény szén-dioxidot ad a gombáknak, és a gombák megtalálják a talaj tápanyagait, és átadják a növénynek – mondta Athanasia Kavadia mikrobiológus.
A kutatók azt remélik, hogy munkájuk segíteni fog a helyi gazdáknak kínálatuk bővítésében és a potenciális piac növelésében. A tudósok arra is figyelnek, hogy mindez a fogyasztóknak is jó legyen.
– Mindannyian emlékszünk gyerekkorunkból a régi idők ízeire, milyen csodálatos volt akkor a paradicsom íze vagy a többi zöldségé. Ezért a hagyományos fajtákra koncentrálunk azért, hogy visszahozzuk őket. A termelők nagyobb kínálatot tudnak biztosítani a boltoknak és a szupermarketeknek. A fogyasztóknak pedig nagyobb lesz a választék a jobb ízű termékekből – tette hozzá Dionysia Fasoula.
A kutatók szerint az általuk vizsgált új termények öt éven belül a piacokra kerülhetnek Európában.
Euronews
Negyvenezer olajfa égett le az izraeli bombázások következtében →
Brutális csiphiányt hozhat egy Kína–Tajvan háború →
Putyin: Oroszország megbízható partnere Indiának →
