A rohingjáknak helyet adó bangladesi sziget biztonsági értékelését sürgeti egy ENSZ-jogvédő
2020. 12. 11.
Az ENSZ jogvédője csütörtökön sürgette a bangladesi kormányt: tegye lehetővé a biztonsági szempontból történő értékelését annak a távoli bangladesi szigetnek, amelyre a múlt héten több mint 1600 rohingja menekültet szállítottak, illetve folytasson le ellenőrzési eljárást annak igazolására, hogy a menekülteket nem kényszerítik arra, hogy a szigetre menjenek.
Az ENSZ szerint eddig nem tették lehetővé számára, hogy elvégezze az említett sziget, Bhásán Csar műszaki és biztonsági értékelését, illetve nem vonták be a menekültek átszállításának bonyolításába. A Bengáli-öbölben található szigetet gyakran sújtják áradások.
Thomas Andrews, az ENSZ Mianmarral foglalkozó emberi jogvédője egy közleményben úgy fogalmazott: a biztonsági értékelés és az ellenőrzési folyamat “mindenki érdeke”. “Biztosítani fogják a bangladesi kormányt arról, hogy a Bhásán Csar alkalmas menekültek fogadására, vagy azonosíthatják a szükséges változtatásokat” – vélekedett. “Biztosítani fog arról is, hogy a kormány irányelvét, amelynek értelmében szigorúan önkéntes alapon történik a menekültek áthelyezése Bhásán Csarra, pontosan hajtják végre” – tette hozzá.
A bangladesi kormány nem reagált.
A rohingja menekültek elsŐ, csaknem 1700 fŐs csoportja a múlt pénteken érkezett meg a szigetre a szárazföldön található bangladesi menekülttáborokból, amelyekben a muszlim kisebbség több mint 700 ezer tagja tartózkodik jelenleg. A bangladesi kormány szerint az intézkedés – amelynek értelmében Bhásán Csar szigetére mintegy 100 ezer rohingja menekültet szállítanak több szakaszban – célja a táborok tehermentesítése.
A rohingják teszik ki a világ legnagyobb hontalan közösségét. A buddhista többségű Mianmarból több mint 700 ezer rohingja menekült át a szomszédos Bangladesbe, miután a hadsereg 2017 augusztusában tisztogató műveletbe kezdett azt követően, hogy rohingja felkelők mianmari biztonsági állásokat támadtak meg.
A mianmari hadsereg műveletét ENSZ-képviselők a “népirtás jegyeit magán viselő etnikai tisztogatásnak” minősítették. A mianmari kormány tagadta, hogy a biztonsági erők tömeges nemi erőszakokat és gyilkosságokat követtek el, illetve lakóházak ezreit gyújtották fel.
MTI