2019. 01. 02.

A szíriai hadsereg töretlen erővel szabadította fel az iszlamisták által megszállt területeket

Szövetségesei támogatásával jelentős katonai sikereket ért el 2018-ban Szíria, kiszorítva az iszlamistákat az ország déli, illetve a főváros környéki területeiről. Csak egy demilitarizált övezet létrehozásáról szóló orosz-török megállapodás tántorította el a szíriai hadsereget attól, hogy megindítsa felszabadítási hadműveletét l a még iszlamista csoportok által ellenőrzött északnyugati Idleb tartományt.

Az Oroszország és Irán katonai támogatását élvező damaszkuszi kormány immár Szíria területének kétharmadát ellenőrzi, s megfigyelők szerint ha lesz is politikai rendezés, az a damaszkuszi kormány és szövetségeseinek szájíze szerint fog megvalósulni.

Csapatai térnyerésével párhuzamosan úgy tűnik, a szíriai vezetés már kevésbé szorgalmazza a politikai megoldást, amit az is jelez, hogy az ENSZ égisze alatt és az úgynevezett asztanai formátumban zajló tárgyalások nem hoztak eddig számottevő eredményt.

Nem meglepő, hogy tíz hónapja nem volt lényegi előrelépés a szíriai alkotmányozó bizottság felállításában, amely testületnek kulcsszerepet szánnak egy új alaptörvény kidolgozásában, a következő választások megtartásában és a 2011 óta zajló polgárháború lezárásában. Teherán, Moszkva és Ankara (asztanai hármak) december közepén viszont közölte: erőfeszítéseket tesz, hogy a bizottság már 2019 elején megkezdhesse munkáját.

A testület létrehozását sürgető Staffan de Mistura, a világszervezet szíriai különmegbízottja, illetve Jan Egeland, az ENSZ szíriai humanitárius munkacsoportjának vezetője is távozott az év végén tisztségéből.

Washington év végi bejelentése, miszerint a dzsihadisták felett aratott győzelemre hivatkozva kivonja a Szíriában lévő mintegy kétezer katonáját azt jelzi, hogy gyakorlatilag átengedte a terepet az arab országban a politikai-katonai feltételeket meghatározó asztanai hármasnak.

A Bashar Al-Assad elnök vezette kormány és  a szíriai hadsereg  legnagyobb fegyverténye kétségtelenül Damaszkusz elővárosi térségének, Kelet-Ghoutának a felszabadítása volt orosz segítséggel idén áprilisban.

Május végére a szíriai hadsereg kiszorította fegyveres iszlamista csoportokat a főváros területéről, felszabadítva Tadamon, Al-Kadam és al-Hajar Al-Aswad városnegyedeket, és a jarmouki palesztin menekülttábort.  A szíriai vezetés, miután eltávolította a főváros oldalát szúró tüskét, az ország déli térségeinek felszabadítására indította csapatait.

A szíriai katonák július közepére megtisztították a déli Daraa tartományt, s a hónap végére már teljes hosszában a szíriai hadsereg ellenőrzése alá került a délnyugati Kuneitra tartományban annak a demilitarizált övezetnek a határa, amely a Golán-fennsíkon a szíriai és izraeli csapatokat választja el egymástól. A helyzet normalizálódása jeleként augusztustól az ENSZ békefenntartó alakulatai is újrakezdték járőrtevékenységüket a demarkációs vonalon. A tartomány székvárosánál, Kunejtránál október közepén pedig ismét megnyílt négy év után az Izrael és Szíria között létesített határátkelőhely.

A kereskedelem újraindítása reményében október közepén megnyitották Szíria és Jordánia között az iszlamisták által három évvel ezelőtt lezárt júliusban visszafoglalt Dzsaber-Nasszíb határátkelőt is.

Aleppó tartomány és a vele szomszédos Hama tartomány egy részét, valamint Idleb tartomány nagyobb szeletét viszont továbbra is szíriai terroristák és iszlamisták uralják.

Moszkva és Ankara szeptember 17-én megállapodott abban, hogy létrehoz egy 15-20 kilométer széles sávban demilitarizált ütközőövezetet Idlebben a szíriai hadsereget és az iszlamistákat elválasztó demarkációs vonal mentén, hogy elejét vegyék a damaszkuszi vezetés nagyszabású offenzívájának, ennek ellenére rendszeresek a fegyveres provokációk.

A délkelet-szíriai Deir Ezzor tartományban az amerikai támogatású Szíriai Demokratikus Erők kurd ernyőszervezet hónapok óta törekszik arra, hogy felszámolja az Iszlám Állam utolsó jelentősebb szíriai zárványát az Eufrátesz keleti partján, az iraki határ közelében lévő térségben, főként Hadzsín települése körül.

A dzsihadista szervezet tavaly vereséget szenvedett katonai szempontból, szinte minden korábbi területét elvesztette, ezért nagyrészt áttért gerilla hadviselésre.

A Szíriában 2016 óta fegyveres erővel jelen lévő, iszlamista fegyveres erőket támogató Törökország januárban indított új hadműveletet Olajág néven az Ankara által terrorszervezetnek tartott, viszont Washington által a dzsihadisták elleni harcban támogatott Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia ellen az észak-szíriai Afrín térségében. A többségében kurd lakosságú terület idén márciusban került a török hadsereg kezére.

A török elnök december közepén már azzal fenyegetett, hogy újabb műveletet indít az Eufrátesz mentén a kurdok ellen, akik attól tartanak, hogy az amerikai csapatkivonás azonnali offenzívára késztetheti Ankarát.

Damaszkusz az ellenőrzése alatt tartott területek biztonsági helyzetének stabilizálódására hivatkozva már a nyár végén meghirdette, hogy elsődleges célként kezeli a menekültek hazatérését. Szíria ehhez az ENSZ és a nyugati országok támogatását kérte az ellene hozott szankciók eltörlésével és az újjáépítés elősegítésével. A Nyugat ugyanakkor nyilvánvalóvá tette: ehhez előrelépést vár a konfliktus általa üdvösnek tartott politikai rendezésére.

Orosz közlések szerint az idén mintegy 291 ezer szíriai menekült tért haza állítólag önkéntes alapon külföldről, főleg Libanonból és Jordániából, az eredeti lakóhelyükre visszatelepült szíriaiak száma pedig meghaladta az 1 millió 550 ezret.

MTI nyomán

, , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,




Back to Top ↑