A világ most Iránra figyel
2018. 05. 13.
Továbbra is sok a kérdés az iráni atomalkuból való amerikai kilépés kapcsán. Az európai politikusok és nagyvállalatok a washingtoni szankciók kikerülésén törik a fejüket, és tárgyalásokat kezdeményeznek az USA-val, de az iráni közéletben is egymásnak feszülnek a vélemények. Korábban Haszán Róháni elnök leszögezte, hogy az amerikai kilépésétől függetlenül országa tiszteletben tartja a 2015-ben a nukleáris programjáról aláírt többhatalmi egyezményt, és kész folytatni a munkát a szerződést aláíró többi országgal. Pénteken ezzel ellentétes véleményének adott hangot egy befolyásos vallási vezető, Ahmed Hatami ajatollah az iráni tévében.
– Amerika mindig is az iráni rendszer megdöntésén munkálkodott, és a kilépésének is ez a célja. Az egyezmény európai aláíróban ugyancsak nem lehet megbízni. Nem hiszünk Irán ellenségeinek – emelte ki.
Közben Szaúd-Arábia jelezte: támogatja és üdvözli a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett lépéseket a nukleáris egyezményből való kilépésével kapcsolatban. Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap telefonon abban állapodtak meg, hogy lépéseikről egyeztetnek egymással a kérdésben – a nemzetközi biztonság érdekében. A politikusok elvi jelentőségűnek nevezték az atomalku fenntartását.
– Európa érdekében ki kell állni az iráni megállapodás mellett – mondta a luxemburgi külügyminiszter, Jean Asselborn is, aki „megdöbbentő könnyelműségnek” értékelte Trump lépését.
Irán 2015 nyarán több évig tartó tárgyalások után egyezett meg az USA-val, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, valamint az Európai Unióval, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe. 2018. május 8-án Trump bejelentette, hogy az USA kilép a szerződésből. Az amerikai elnök rendeletben visszaállította az Irán elleni büntetőintézkedéseket, első lépésben hat olyan iráni személyt és három céget vettek fel a szankciós listára, akik, illetve amelyek közvetlen kapcsolatban vannak az iráni állami haderőhöz tartozó Forradalmi Gárdával. A cégeknek hat hónapjuk van arra, hogy beszüntessék az együttműködést a lista szereplőivel.
Két nappal a bejelentést követően, csütörtök hajnalban Izrael légicsapásokat mért Irán szíriai katonai létesítményeire, válaszul a Golán-fennsíki izraeli hadállások ellen kilőtt rakétákra.
Ez volt a leghevesebb katonai összetűzés eddig. Irán külügyminisztere kiállt Szíria mellett, a támadást a szíriai szuverenitás égbekiáltó megsértésének nevezte.
Magyar Idők – Zetelaki Réka
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
