Afrika nemzetei, egyesüljetek!
2017. 12. 28.
Lassan eljön az 55 afrikai nemzetet magába foglaló szabadkereskedelmi egyezmény előkészületeinek hajrája, ugyanis azt a tervek szerint a következő év elején írják alá az érintett országok.
Az ambiciózus megállapodás révén egy óriási piacon jöhetne létre a szabad tőke-, áru- és munkaerőáramlás, de mint mindig, az ördög a részletekben rejlik. Az iparágak és a vámjellegű bevételek védelme miatt sok ország foggal-körömmel ragaszkodik az álláspontjához, ami végső soron a közelgő határidő miatt a feltételek hígulásához vezethet.
LASSAN ÉLESEDIK A NAGYSZABÁSÚ EGYEZMÉNY
Az afrikai országok egységéről már 1963-ban Kwame Nkrumah, a híres ghánai politikus is álmodozott, amikor javaslatára létrejött az Afrikai Unió. Már ekkor is intézkedéseket javasolt az ellen, hogy az export jó része az egykori kolonizáló országokba irányul ahelyett, hogy egymás közt kereskednének. Bő 50 év elteltével a helyzet nem sokat változott, a főként nyersanyagokból álló export 80%-a a kontinensen kívülre irányul, és tulajdonképpen Európával is kétszer intenzívebb a kereskedelem, mint az afrikai országok között.
Habár a pánafrikai törekvésekből szinte semmi nem valósult meg, az afrikai nemzetek nagy előrelépést tettek, hogy létrehozzák az 55 országot magába foglaló szabadkereskedelmi övezetet (Continential Free Trade Area – CFTA). Maga az ötlet 2012-ben az Afrikai Unió által került elfogadásra, tárgyalások 2015-ben indultak meg, a megállapodás aláírását pedig várhatóan 2018 márciusáig ejtik meg. A cél tulajdonképpen az egyéb kereskedelmi egyezmények és országhatárok által szabdalt afrikai piacok egységesítése, amivel elő lehet segíteni a munkaerő, a termékek/szolgáltatások szabad áramlását. Az egyezmény hatása pedig nem is lebecsülendő, hiszen az integrált afrikai piac mintegy 1,2 milliárd embert jelentene, és a világ GDP-jének körülbelül 5%-át.
Az elképzelések szerint a jól kivitelezett egyezmény a nagyobb piacok révén elősegítené Afrika ipari fejlődését, valamint a versenyképesebb gazdasági szerkezet kialakulását és a globális kereskedelemben való nagyobb részvételt. Természetesen ezek az előnyök nem automatikusan jönnek, ezekhez nagyon szoros együttműködésre van szükség az országok között.
Amennyiben a jövő év elején életbe is lép a szabadkereskedelmi paktum, az inkább csak egy keretet ad, amin kívül még számos kérdést kell tisztáznia a résztvevő országoknak. A kereskedelmi akadályok egyik napról a másikra nem fognak eltűnni, így a vám- és versenyszabályozás, a tőkeáramlás, a tulajdonjogok kérdése mind külön tárgyalásokat fog igényelni. Félő, hogy a kitűzött időpont betartása érdekében az egyezmény túl elnagyolt lesz, számos protekcionista elemmel megfűszerezve, így kevésbé fogja betölteni a céljait.
KIHÍVÁSOK AZ EGYEZMÉNY KÖRÜL
Már csak azért is nagyon körültekintően kell kidolgozni a megállapodás részleteit, mert az afrikai országok közötti kereskedelem nemzetközi viszonylatban is rendkívül alacsony. Mindösszesen 15%, míg Latin-Amerikában 19%, Ázsiában 52%, Európában 72%. Jelenleg az Afrikában forgalmazott termékek 85%-a érkezik a kontinensen kívülről.
A CFTA célkitűzésében az szerepel, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő termékek 90%-ánál teljesen eltűnjenek a vámok a következő 5-10 év során. Igen ám, de ha figyelembe vesszük, hogy az afrikai országok közti kereskedelem így is több kisebb egyezmény tagjai között zajlik és a megmaradó termékköre koncentrálódik, a hatás jóval kisebb lehet. Ugyanakkor egy becslés szerint 2022-ben 52%-kal lehetne magasabb az Afrikán belüli kereskedelem a 2010-es állapothoz képest, ha minden vám eltűnne a piacról. Tehát rendkívül sok forog kockán, emellett a kormányzatok a kieső vámbevételektől is tartanak, ami még inkább nehezíti a folyamatot.
Ráadásul még szó sem esett a nem vám jellegű korlátozásokról (például a határellenőrzések, adminisztratív előírások), amiket számos afrikai ország alkalmaz a termékek széles körében. Ráadásul ezek alkalmazásának esélye még inkább megnő, ha elkapkodják az integrációs tárgyalásokat. Márpedig ezek szintén súlyos akadályokat jelentenek a regionális kereskedelem erősödésében és a globális piacok felé való nyitásban, éppen ezért a mérséklésük hatása a vámokénál is jelentősebb lehet.
A nem tarifális akadályok hatását a határállomásokon hosszú sorban álló kamionok, teherautók számából is jól lehet sejteni, például a kongói határon egy autóalkatrész szállítmány 3 és fél hétig is vesztegelhet. Persze a kereskedelmi akadályok könnyítésében sem egységes a kép. Egy új egyállomásos határállomás közel 90%-kal tudta csökkenteni a Tanzánia és Uganda közti szállítási időt.
Az egyezmény országok közti békére, környezetre és a társadalomra és meglévő iparágakra vonatkozó hatásaira is nagy hangsúlyt kell fektetnie a tagoknak. Fontos, hogy olyan politikákat implementáljanak, amelyek segíteni tudják a munkahelyteremtést és fokozni képesek az iparágak versenyképességét.
A JÖVŐ NYITOTT KÉRDÉS
Az afrikai kereskedelmi tárgyalások során egyáltalán nincsen könnyű dolga a feleknek. Valószínűleg a kontinensre vonatkozó integrációs folyamat rendkívül összetettnek bizonyul nemzetközi szinten is. A CFTA nemcsak a világ más részén már alkalmazott kereskedelmi szabályok bevezetésére irányul, hanem miként sikerül a kontinens országai között új kereskedelmi hálózatokat létrehozni. Kérdéses, hogy a kereskedelmi integráció eléri-e a céljait, vagyis összességében sikerül-e növelni a résztvevő országok gazdasági prosperitását.
Orientalista.hu – Alapblog
Namíbia elítéli, hogy Németország támogatja a gázai izraeli népirtást →
Hatalmas kincsek rejtőznek a szaúdiak talpa alatt →
Az indiai haditengerészet véget vetett a szomáliai partoknál történt teherhajó-eltérítésnek →
