Cadmus fordítás Cadmus
  • Húszik válaszcsapásai a Vörös-tengeren

  • Szíriai konfliktus

  • Palesztin – izraeli konfliktus

  • Legolvasottabb híreink

    • No results available
  • Keresztényüldözés a Közel-Keleten

  • Afganisztáni háború

  • Tajvani konfliktus

  • Örmény-azeri konfliktus

  • Időjárás

Ali Abdullah Száleh, 1942-2017

2017. 12. 04.

Ali Abdullah Száleh parasztcsaládba született a jemeni fővárostól, Szanaától délkeletre, egy kis faluban, 1942. március 21-én. 

Mostohaapja révén lett siíta muszlim. Nehéz gyerekkora volt, maga sem gondolhatta, hogy majd az arab világ egyik leghosszabb ideig hatalmon lévő politikusa válhat belőle.

16 éves korában lépett be a hadseregbe.

Négy évvel később katonatisztek egy csoportja puccsot kísérelt meg a király ellen. Hat év polgárháború után szakadt ketté az ország.

Máig nem egyértelmű, hogy a fiatal Szálehnek milyen szerepe volt a történtekben.

1974-ben Száleh már az észak-jemeni elnök elleni puccsot szervezte.

36 éves korában, 1978-ban választották meg Észak-Jemen elnökévé.

Hatalmi játékos volt. Hogy megszilárdítsa hatalmát, a hadsereg kulcspozícióiba rokonait helyezte el.

Más híveinek is pozíciókat juttatott, ellenségeit kijátszotta egymás ellen. Erejét azzal is demonstrálta, hogy kivégeztetett harminc állítólag ellene fordult katonatisztet.

A szovjet blokk felbomlása után Észak-és Dél-Jemen újraegyesült. A szovjet érdekszférába tartozó Dél-Jemen még 1968-ban a brit gyarmatosítók kivonulása után alakult. 1994-ben a dél függetlenségéért kirobbant polgárháborúban Száleh győzött.

Jemen vezetője Irak oldalára állt az első öbölháborúban, 1991-ben. A Kuvaitot lerohanó Szaddam Huszein jemeni támogatása miatt a Perzsa-öböl arab olajmonarchiái jemeni vendégmunkások tízezreit toloncolták haza.

Száleh egy olyan országot tartott egyben, amelyben minden lakosra legalább egy Kalasnyikov jut. Az első közvetlen elnökválasztást is ő nyerte 1999-ben, a szavazatok 96 százalékával.

Hét évvel később újraválasztották. Mindig tudta, kinek, mivel kedvezzen. Nemcsak barátait tartotta jól, de potenciális ellenfeleit is.

Pragmatista és manipulátor volt. 1990-ben az Egyesült Államokban ígérte meg idősebb George Bush elnöknek, hogy Jemen Amerika mellett áll a terrorizmus elleni harcban.

Hillary Clinton volt az első amerikai külügyminiszter Szanaában. 2011-es tárgyalásain megígérte, hogy Amerika több millió dolláros fejlesztési segélyt nyújt Jemennek.

A huszonhárommilliós Jemen az egyik legszegényebb arab ország. Harmincöt százalék a munkanélküliség, a fiatalok közül csak minden második dolgozik. Olaj nincs, az egész országban vízhiány fenyeget.

A központi kormányzatnak az ország északi részén a monarchista lázadókkal, délen a szakadárokkal, a főváros környékén pedig az iszlamistákkal kell megküzdeni.

A 2011-es arab tavasz felkelései Jemenre is átterjedtek. A tüntetők Száleh távozását követelték, az elnök időnként erőszakkal válaszolt, máskor reformokat ígért. 2011. június 3-án bombatámadás érte az elnöki palotát, Száleh is megsérült, Szaúd-Arábiában kezelték.

Egy hónappal később videón üzent haza a súlyosan összeégett elnök a kórházból. A hivatalos tájékoztatás szerint nyolcszor műtötték.

Végül az addig Szálehhez hű hadsereg is az elnök távozásáért tüntetők oldalára állt. 2011 novemberében Száleh belement abba, hogy büntetlenség fejében átadja a hatalmat helyettesének.

Egy hónappal később az Egyesült Államokba utazott, hivatalosan gyógykezelésre, gyakorlatilag menedékért. Így ért véget 33 éven át tartó abszolút hatalma.

Orientalista.hu – Euronews

Megosztom:

, , , ,




Back to Top ↑