Átmenetileg szabadlábon marad a terrorizmussal vádolt volt pakisztáni kormányfő
2022. 08. 25.
A hónap végéig óvadék ellenében szabadlábon marad a terrorizmussal vádolt Imran Hán volt pakisztáni miniszterelnök – döntött csütörtökön a bíróság.
Az AP hírügynökség szerint a döntés szeptember 1-jéig védelmet nyújt a népszerű politikusnak, akit annak hatására gyanúsítottak meg terrorizmussal, hogy egy hét végi beszédében megfenyegetett rendőröket és egy bírónőt, mert állítása szerint a rendőrök őrizetbe vették és megkínozták egy közeli munkatársát.
A döntés átmenetileg enyhíti a rendőrség és az ex-kormányfő hívei közötti erőszakos összecsapások miatti aggodalmakat. Az áprilisban bizalmatlansági szavazással megbuktatott Hán nagygyűléseket szervez, és előrehozott választásokat követelve kíván visszatérni a hatalomba. A kormány közölte: a választásokat a tervezettnek megfelelően jövőre tartják meg.
A terrorizmussal kapcsolatos ügyekben döntő bíróság épülete előtt Hán csütörtök kijelentette, hogy soha senkit sem fenyegetett meg. Úgy vélte, az ellene felhozott terrorvádak politikailag motiváltak, mert Sahbaz Saríf miniszterelnök kormánya tart az ő növekvő népszerűségétől.
A bírósági épület előtt Hán több száz támogatója gyűlt össze, Saríf-ellenes jelszavakat skandálva.
Hán 2018-ban került hatalomra ellenfelei szerint az országban továbbra is jelentős befolyással bíró hadsereg támogatásával, és azt ígérte, hogy megtöri a Pakisztánt eddig irányító családok uralmát. Áprilisban bizalmatlansági szavazással távolították el a miniszterelnöki posztról, amiről ő azt állítja, hogy egy amerikai összeesküvés eredményeképpen a hadsereg részvételével végrehajtott akcióban mozdították el posztjáról. Ezt a hadsereg és Hán utóda, Sehbaz Saríf miniszterelnök is tagadja. Hán leváltása óta sorra szervezi a tömegmegmozdulásokat, hogy nyomást gyakoroljon a Saríf-kormányra.
Jogászok szerint Hánra akár tizennégy évi börtönt is kiszabhatnak, ha a bíróság bűnösnek találja. Egyelőre nem tudni, mikor kezdődik az ellene induló per.
A politikust emellett pénzmosással, illetve törvénytelen pártfinanszírozással – amerikai, indiai és európai állampolgárok adományainak elfogadásával – is gyanúsítják.
Az egykori krikettsztárból lett iszlamista politikus nem először áll bíróság előtt. Az 1993. évi választások után beidézték a legfelsőbb bíróságra, mert “szégyenletesnek” nevezte a bíróság magatartását, és azt állította, hogy nem biztosította a szabad és igazságos választásokat, de végül amnesztiát kapott.
MTI
Terroristák központját támadták iráni rakétákkal Pakisztánban →
Azonos véleményen van Izrael és az Iszlám Állam →
Irán: Megbosszuljuk a kermani terrortámadásokat →
